A jogvédő szerint veszélybe kerülhet a magyar demokrácia

️A jogállamiság és a tisztességes eljárás védelmében ifj. Tényi István két panasszal is fordult az Alapvető Jogok Biztosához

Ifj. Tényi István a napokban két beadványt is nyújtott be Juhász Imre alapvető jogok biztosához. Mindkét beadvány a közigazgatás és a jogalkotás alapvető alkotmányos garanciáinak megsértését kifogásolja: a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a kellő felkészülési idő követelményét és a jogállamiság elvét. A két ügy látszólag különálló, valójában azonban szorosan összefügg: mindkettőben a hatóságok és a jogalkotó rövid határidőkkel, indoklás nélkül vagy elégtelen társadalmi egyeztetéssel jár el, ami alááshatja a polgárok bizalmát a jogállamban.

1. A közérdekű bejelentés elhanyagolt kezelése

Az első panasz a 2023. évi XXV. törvény (Panasz tv.) szerinti közérdekű bejelentéskezelésével kapcsolatos. Tényi István 2026. május 23-án elektronikus úton nyújtotta be bejelentését a Miniszterelnökséghez. A szerv azt csak június 26-án, azaz több mint egy hónappal később iktatta (ID_ME-IF/1/355/2026), majd továbbította az Igazságügyi Minisztériumnak.

A panasz szerint ez a késlekedés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A Panasz tv. 3. §-a egyértelműen előírja a 30 napos ügyintézési határidőt, meghosszabbítás esetén pedig az értesítési kötelezettséget. A Miniszterelnökség mulasztása miatt Tényi István az Ajbt. 38/A. § alapján kéri az ombudsman vizsgálatát.

Tényi részletesen hivatkozik az Alkotmánybíróság gyakorlatára (pl. 3223/2018., 7/2019., 5/2017. AB határozatok), amelyek szerint a határidők betartása nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem az alapjog lényegi eleme. Az ügyfélközpontú közigazgatás és a jogbiztonság követelménye sérül, ha a hatóságok önkényesen késleltetik az eljárást.

2. Az Alaptörvény 17. módosításának kifogásolt előkészítése

A második panasz az Alaptörvény tervezett 17. módosításának társadalmi egyeztetési folyamatát támadja. A Kormány 2026. június 22-én tette közzé a tervezetet, amelyben a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is javasolja, mindössze öt napos (június 27-ig tartó) véleményezési határidővel.

Tényi István szerint ez több alkotmányos elvet sért:

• A jogállamiság (Alaptörvény cikk (1) bekezdés) és a kellő felkészülési időkövetelményét, mivel az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a felkészülési idő nem lehet kirívóan rövid (lásd 24/2019., 37/2011. AB határozatok).

• A társadalmi részvétel szabályait: a Jet. és a Jat. szerint legalább nyolcnapos egyeztetést kell biztosítani, megfelelő indokolással együtt.

• A tisztességes eljáráshoz való jogot (Alaptörvény XXIV. cikk), hiszen egy személyre szabott hatáskörű változtatás (az elnök leváltása) komoly indokolást és átlátható eljárást igényel.

Különösen problematikusnak tartja, hogy az indokolás csupán „súlyos bizalomvesztésre” hivatkozik anélkül, hogy ezt részletesen alátámasztaná. Hangsúlyozza a köztársasági elnök sérthetetlenségét (Alaptörvény 12. cikk), a hatalommegosztás elvét (C) cikk) és azt, hogy a leváltásra rendes eljárás (13. cikk) áll rendelkezésre. Az Alaptörvény-módosítás nem kerülheti meg ezeket a garanciákat.

3. Közös alapelvek és következtetés

Mindkét panaszban központi szerepet kapnak ugyanazok az alkotmányos értékek:

• A tisztességes hatósági eljárás és ésszerű határidők

• A jogbiztonság és a kellő felkészülési idő

• A társadalmi egyeztetés és a jogalkotás átláthatósága

• A jogállamiság mint alapvető követelmény („Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” – 11/1992. AB határozat)

Ifj. Tényi István szerint ezek a mulasztások nem csupán egyedi ügyek, hanem rendszerszintű problémát jeleznek: a gyorsaság és a hatékonyság nevében háttérbe szorulnak az alkotmányos garanciák. Az ombudsmanhoz benyújtott kérelmekben az Ajbt. vonatkozó rendelkezései alapján vizsgálatot kér mindkét ügyben, felhíva a figyelmet az alapjogi összefüggésekre és az Alkotmánybíróság releváns gyakorlatára.

A két beadvány együttesen és külön külön is erős érveket hoz fel amellett, hogy a közigazgatás és a jogalkotás csak akkor szolgálhatja hitelesen a közjót, ha betartja a saját maga által felállított szabályokat és az Alaptörvényben rögzített alapelveket. Az ombudsmani vizsgálat eredménye ezért nem csupán az érintett ügyekben, hanem a magyar jogállamiság állapotáról is fontos jelzés lehet.