Szabó Bencével fizetett hirdetésben gyűjtötte az 1%-ot a Magyar Helsinki Bizottság

️A morális értelemben összeférhetetlennek tűnő kampány mellett fontos kérdés, hogyan vált egy kiugrott rendőrnyomozóból belügyminiszteri kabinettag alig két hónap alatt? Ez a gyors pályaív nem csupán egy gyanús informátor történetét foglalja magában, hanem a magyar jogállamiság, a titkosszolgálati befolyás és a politikai váltások dinamikájának összetett tükröződése.

2026. március 25-én a Direkt36 nyilvánosságra hozta Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni főosztályának századosa interjúját. A felvételen a nyomozó részletesen beszélt arról, hogyan gyakorolt szerinte az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást a rendőrségre a Tisza Párt informatikusai elleni eljárásban. Három héttel később, április 9-én Szabó szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőr-főkapitánysághoz a jogviszonya megszüntetése miatt. Április 23-án a Magyar Helsinki Bizottság közös fotón mutatta be őt ügyvédjeivel. Május 15-én pedig Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette: Szabó Bence a kabinetjében dolgozik majd, feladata a rendvédelmi állomány véleményének „becsatornázása”.

Az ügy dokumentálható időrendje és a szereplők gyors váltásai több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.

A nyomozó és az interjú

Szabó Bence 1992. április 10-én született Székesfehérváron. Pályáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdte, 2019-től az NNI kiberbűnözés elleni egységében dolgozott századosi rendfokozatban, elsősorban gyermekpornográfiás ügyeken. A Direkt36-nak február végén rögzített, később márciusban közzétett interjúban azt állította, hogy a Tisza Párt két informatikusával szemben indított nyomozás titkosszolgálati irányítás alatt zajlott, jelentések tartalmát módosították, és nyomást gyakoroltak a rendőrökre.

Az interjú után házkutatást tartottak nála, hivatali visszaéléssel gyanúsították. Ügyvédje Laczó Adrienn, volt büntetőbíró (korábban a Fővárosi Törvényszéken) képviselte. A Legfőbb Ügyészség később hatályon kívül helyezte a gyanúsítást. Szabó már korábban, márciusban jelezte leszerelési szándékát, májusban szerelt volna le.

A Helsinki Bizottság belépése

Április 9-én Szabó panaszt nyújtott be, mert állítása szerint a rendőrség szabályellenesen, anyagi és erkölcsi kárt okozva szüntette meg a szolgálati jogviszonyát. A Magyar Helsinki Bizottság vállalta a képviseletét.
Április 23-án a szervezet Facebook-oldalán tette közzé a csoportképet (balról jobbra: Laczó Adrienn, Szabó Bence, Kádár András, Paragh Györgyi, Tóth Balázs) és a közleményt: „Ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért.” A Helsinki nemzetközi normákra hivatkozva hangsúlyozta, hogy közérdekű visszaéléseket feltáró személyeket védelem illeti meg.

️Azzal, hogy így gyűjtötte a Helsinki az egy százalékos hozzájárulásokat ez egy klasszikus quid pro quo helyzetnek tűnhet a közvéleménye szemében, ami morális értelemben felveti az összeférhetetlenség gyanúját.

A szervezet évek óta rendszeresen tart érzékenyítő képzéseket rendőröknek, határőröknek, bíróknak és más állami tisztviselőknek – elsősorban gyűlölet-bűncselekmények, emberi jogok, igazoltatási gyakorlatok és kisebbségi jogok témában. Ugyanakkor gyakran bírálja a rendőrség túlkapásait és belső vizsgálatainak hiányosságait. Szabó ügye így különösen figyelemreméltó: egy volt NNI-nyomozó, aki korábban a rendszer része volt, most egy olyan jogvédő szervezet támogatását élvezi, amely éppen ezt a rendőrséget szokta kritizálni.

A kormányzati “fordulat”

Május 15-én Pósfai Gábor belügyminiszter a Karmelitában tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Szabó Bence csatlakozik a kabinetjéhez. „Ma reggel kezdődött el a Belügyminisztériumban az átadás-átvétel… amire már Szabó Bence is elkísért engem” – mondta Pósfai. Szabó feladata az állomány véleményének minél erősebb megjelenítése és becsatornázása lesz.

Ez azt jelenti, hogy a március végi nyilvános „leleplezés” és az április végi Helsinki-támogatás után május közepére Szabó már az új, Tisza Párt vezette kormány belügyminiszteri kabinetjének tagja lett.