Alaptörvény-módosítás: hatalomkorlátozás vagy politikai leszámolás?

️Birtokunkba került Tényi István közérdekű bejelentése, amely rávilágít a TISZA-párti javaslat alkotmányjogi problémáira.

Alig néhány nappal azután, hogy Melléthei-Barna Márton és dr. Hantosi István TISZA-párti országgyűlési képviselők benyújtották az Alaptörvény 16. módosítását a miniszterelnöki mandátum legfeljebb 8 éves korlátozására, Tényi István jogász közérdekű bejelentést tett Magyar Péter miniszterelnöknek. A dokumentum komoly alkotmányjogi aggályokat vet fel, és rámutat a javaslat potenciális jogállamiságot érintő veszélyeire.

A javaslat tartalma

A 2026. május 20-án benyújtott indítvány szerint a miniszterelnök mandátuma összesen nyolc évre lenne korlátozva. A javaslat indoklása szerint ez a „jogállam helyreállítását” és a közhatalom időbeli korlátozását szolgálná. A tervezet 2026. május 27-én kerülne az Országgyűlés napirendjére.

A módosítás egyértelműen Orbán Viktor több mint két évtizedes miniszterelnöki pályafutására (1998–2002, valamint 2010 óta) utal, aki a javaslat elfogadása esetén automatikusan kizárásra kerülne a jövőbeli indulásból.

Tényi István alkotmányjogi kritikája

Tényi István részletes elemzésében alkotmányellenesnek minősíti a javaslatot, és több alapvető jogállami elvre hivatkozik.
1. A „láthatatlan alkotmány” és a megváltoztathatatlan alapelvek�Tényi Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnökének álláspontjára hivatkozik, miszerint egy alkotmány nem csupán a szövegben foglalt szabályok halmaza, hanem mögötte áll egy koherens érték- és jogrendszer. Sólyom szerint az Alaptörvény nem „gyurmázható” politikai többség kénye-kedve szerint, különösen nem konkrét személyek ellen irányulva.
2. Jogbiztonság és visszamenőlegesség tilalma�A javaslat visszamenőleges hatállyal számolná a mandátumokat 1990-től. Ez sérti a jogbiztonság alapelvét, amelyet az Alkotmánybíróság számos döntésében kiemelt. A jogszabály nem lehet „személyre szabott”, mert ez ellentétes a jogegyenlőség elvével.
3. Jogállamiság és demokrácia�Tényi szerint a javaslat nem általános, elvont szabályt alkot, hanem egy konkrét politikai cél ellen irányul. Ez alááshatja azt a jogállami narratívát, amelyet a jelenlegi kormányzat is hangoztat.

Miért problémás a javaslat jogilag?

A dokumentum több Alkotmánybírósági Határozatra és nemzetközi jogi szempontokra hivatkozik:
• A jogállamiság és a jogbiztonság egymástól elválaszthatatlan.
• Az Alaptörvény módosítása nem lehet önkényes, különösen nem irányulhat egy konkrét személy kizárására.
• Az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi normák is érzékenyen kezelik a visszamenőleges hatályú, személyre szabott szabályozásokat.

Tényi István arra kéri a Kormányt, hogy ne támogassa a javaslatot, és az Alkotmánybírósághoz forduljon a 24. cikk (2) bekezdése alapján.

Politikai csapda Magyar Péter számára

A helyzet különösen kényes Magyar Péter számára. A TISZA-párt korábban éppen a „hatalomkoncentráció” és a „végtelen mandátum” ellen kampányolt. Most saját eszközeivel szembesül: egy olyan módosítást támogatnak, amely pontosan azt a módszert alkalmazza, amit korábban az előző kormányzás tekintetében sokszor kritizáltak – azaz a jog eszközeivel történő politikai retorziót. A politikai csapda ugyanakkor készen van: ha Magyar Péter támogatja a javaslatot, saját „jogállam-helyreállítási” ígéretét ássa alá. Ha ellenezi, akkor pedig „Orbán védelmezőjeként” jelenhet meg a nyilvánosság előtt.