‭Rendszert változtatni kell, váltani az alsóneműinket szoktuk…”‭ Antall József, 1990‬‬

️Magyar Péter a volt miniszterelnököt másolja, de sem nyelvileg sem jogilag nem stimmel a dolog.

Az elmúlt hetekben több elemző utalt arra, hogy Magyar Péter retorikája, viselkedése az ötvenes évek módszereit idézi. A tömeg hergelése, a fenyegetések a sértő megjegyzések a kommunisták bevált módszerei voltak.

Noha a 8.1 millió szavazó polgár közül csupán 3.3 millió szavazott a Tisza Pártra, Magyar Péter és társai rendszerváltásra hivatkozva kívánnak éveken át izgalomban tartani egy olyan szavazóbázist, amelynek zöme türelmetlen fiatalokból áll, akik hónapokon belül az életszínvonaluk drasztikus javulását remélik az új kormánytól, ellenkező esetben elfordulnak a messiástól. A Fidesz szavazó bázisa sokkal türelmesebb.

A Tűzfalcsoport neves jogászokat kérdezett meg arról, hogy valóban beszélhetünk-e az 53 százalékos győzelem nyomán rendszerváltásról. Meglepő módon volt aki igennel válaszolt. Szerintük a 36 évnyi polgári demokrácia után Magyar Péter kénytelen a proletárdiktatúra irányába fordítani a kormányrudat zavaros víziói megvalósítása érdekében. Két példát említettek jogtudósaink. Az egyik, hogy a megcélzott nyolc közjogi tisztségviselő jogszerű módszerekkel nem távolítható el, tehát a jogállamot Fleck Zoltán útmutatása szerint el kell felejteni. A másik, hogy elszámoltatást akar a NER egyik legnagyobb haszonélvezője úgy, hogy az egyik bűnügyben túlárazott szerződések miatt érintett lehet, de esze ágában sincs vállalni a felelősséget.

Az első intő jel a köztársasági elnök ellen indított hajsza. A 444 szerint az elnököt símán leválthatná a parlamenti kétharmad birtokában, de ő sértegetés, megalázás és internetes szavazás útján kívánja a célt elérni. Az ok egyszerű, a köztársasági elnök csak a jelenleg hatályos jogszabályok megsértése esetén lenne leváltható, új rendelkezések alapján a politikai kockázat óriási, hiszen nyilván pert indítana és azt meg is nyerné két, három év múlva, közel a választásokhoz. Nemzetközi szabály, hogy tilos az utólagos jogalkotás. Nyugdíjazni sem lehet, mivel az Európai Unió Bírósága éppen a magyar bírák kényszernyugdíjazása kapcsán mondta ki, hogy nem lehet azonnali hatállyal új nyugdíjszabályt bevezetni, legalább 5 év felkészülési idő szükséges, közben az államfő mandátuma le is jár.

A legfőbb ügyész leváltása ugyancsak a proletárdiktatúra jogi módszereit igényelné. Bárándy Péter volt igazságügy miniszter azt nyilatkozta, hogy a nemrég hivatalba lépett főügyész eltávolítására nincs törvényes ok és lehetőség. Már utaltunk arra a nyomozásra, amelyben a Diákhitel Központ vezetője saját bevallása szerint túlárazott szerődéseket írt alá, tehát a megoldás a nép követelésére a vádhatóság vezetőjének eltávolítása és lojális utód beiktatása.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos rámutatott, hogy még az alaptörvény módosítása esetén sem mozdítható el hivatalából az uniós szabályozás miatt, persze ha kilépünk az Európai Unióból akkor a forradalmi jog hozhat eredményeket. Persze ő is perelhet és ha kimondja a bíróság a jogsértést akkor Baka András egykori főbíró esetéhez hasonlóan hatalmas összegű kártérítést kell fizetnie a magyar államnak.

Magyar Péter sógora, aki majdnem igazságügyi miniszter lett, még forradalmibb megoldást javasolt, nem csupán az Alkotmánybíróság elnökét, hanem valamennyi alkotmánybírót kiiktatna. Ehhez a forradalmi jogi lépéshez az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, az Europa Tanácsból, az Európai Uniónól is ki kell lépnünk. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága az alkotmánybíró és a rendes bíró védelmét egyaránt garantálja Az Európa Tanács CM/Rec /2010/ 12 számú ajánlása kimondja, hogy a bírák / alkotmánybírák/ hivatali idejét, függetlenségét és elmozdíthatatlanságát a tagállamoknak garantálniuk kell. Az ENSZ alapelvek szerint a bírák elmozdíthatatlanok és tisztségüktől csak rendkívüli körülmények esetén foszthatók meg. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a bírák jogellenes elmozdítása, a tisztségből való eltávolítás csak szigorú, előre meghatározott eljárási és anyagi jogi feltételek mellett lehetséges.A Velencei Bizottság rögzítette, hogy az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok és ezt a tagállamoknak a megbízatási idő végéig garantálni kell. Tegyük hozzá, hogy a magyar alkotmánybírák 95 százalékban bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálatát végzik, szemben a Sólyom László vezette testülettel, amely lényegében felsőházként működött. Így a jelenlegi alkotmánybírák eltávolítása nem indokolt és jogszerű keretek között nem lehetséges.

Gondoljuk józanul végig, ha Magyar Péter sógora igazságügyi miniszter lett volna és tervét végrehajtja, mennyi nemzetközi és hazai jogi normát sérthetett volna meg egy tollvonással és ennek milyen politikai következménye lehetett volna a hazai és nemzetközi térben.