Izrael nehéz helyzetbe került a magyar kormányváltással

️A The Washington Post ugyanakkor közvetetten utal rá, hogy több állam támogatta Orbán vonatkozó politikáját, így megosztottság tapasztalható e téren az EU-ban.

A cikkben arról írnak, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn megállapodtak abban, hogy szankciókat vezetnek be izraeli telepesek ellen a palesztinok elleni erőszak miatt, miután Magyarország új kormánya feloldotta az ország vétóját.

A döntés, amely egyhangúságot igényelt a 27 nemzetből álló blokkban, utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást fog bevezetni egy csoport izraeli telepes és szervezet ellen, valamint szankciókat Hamász-tagok ellen. A volt magyar miniszterelnök, Viktor Orbán – aki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökközeli szövetségese – hosszú ideje blokkolta az intézkedést, de áprilisban leváltották. Utóda, Magyar Péter döntése, hogy feloldja az ország ellenzését, véget vetett a hónapok óta tartó holtpontra.

„Az erőszaknak és a szélsőségességnek következményei vannak” – mondta Kaja Kallas, az EU fődiplomáciai képviselője.

Gideon Saar izraeli külügyminiszter azt mondta, hogy Izrael „határozottan elutasítja a döntést”, amelyet „elfogadhatatlannak” és „minden alapot nélkülözőnek” nevezett a cikk szerint.

Az amerikai lap emlékezet arra, hogy Netanjahu kormánya különféle intézkedésekkel támogatta az izraeli telepek bővítését Ciszjordániában. Rekordütemben hagyott jóvá új telepeket; előrelépett olyan építési projektekkel, amelyeket évtizedekig felfüggesztettek; és jóváhagyott egy tervet a földnyilvántartás újraindítására – amelyet hat évtizede felfüggesztettek –, amelynek értelmében a palesztinoknak bizonyítaniuk kell, hogy tulajdonuk az izraeli állam megalakulása előtti időből származik, vagy elveszítik ingatlanjukat.

Az EU eredeti javaslata két izraeli kabinetminiszterre is szankciókat vetett volna ki, akik kulcsszereplői a palesztin területek annektálására irányuló törekvésnek. Európai tisztviselők szerint Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter erőszakra buzdított a palesztinok ellen. Egyes EU-tagállamok azonban fenntartásaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy őket is célba vegyék.

Izrael és az EU-tagállamok – köztük néhány hosszú távú szövetséges – kapcsolata az elmúlt években megromlott Izrael Gázai övezetben végzett pusztítása, valamint legújabban Libanon elleni inváziója miatt.

Az EU, mint Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, bizonyos nyomásgyakorló eszközzel rendelkezik, és törvényhozói, valamint a közvélemény nyomása alatt áll, hogy lépjen fel, de óvatos és megosztott maradt.

A 27 tagállam álláspontja Németország Izrael iránti szilárd támogatásától Franciaország, Portugália és mások palesztin állam elismeréséig terjed. Xavier Bettel, Luxemburg külügyminisztere csalódottságát fejezte ki a óvatosabb államokkal kapcsolatban. „Néhányan azt mondják nekünk, hogy a történelem miatt örökre adósaik vagyunk Izraelnek, de ez nem mentség” – mondta újságíróknak a találkozó előtt múlt csütörtökön a Post szerint. Néhány ország, köztük Spanyolország és Írország, népirtással vádolta Izraelt Gázában, és arra ösztönözte az EU-t, hogy függessze fel a politikai és kereskedelmi kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság, a blokk végrehajtó szerve, javasolta, hogy függesszenek fel néhány kereskedelmi előnyt, amelyet Izrael élvez az EU-ban, például a csökkentett vámokat, de ez a megközelítés nem szerzett elegendő támogatást.

A Nemzetközi Bíróság 2024-ben azt tanácsolta az országoknak, hogy tartózkodjanak olyan kereskedelemtől, amely fenntartja azt, amit illegális izraeli megszállásnak nevezett a palesztin területeken. „Teljesen alapvető fontosságú, hogy összhangba hozzuk magunkat a nemzetközi joggal” – mondta Helen McEntee ír külügyminiszter hétfőn a cikkben leírtak alapján. Hozzátette, hogy „váltást” látott, amelynek során egyre több EU-tagállam próbál „válaszolni arra, ami egyszerűen elfogadhatatlan viselkedés Izrael részéről”.Írország, Spanyolország és Hollandia eközben nemzeti szintű kereskedelmi tilalmakat vezetnek be Izraellel szemben - írja a Washington Post.

A napokban készítettünk interjút Tamir Wertzbergerrel, a Likud nemzetközi koordinátorával, akitől azt kérdeztük, hogyan látják az izraeli politikai körök a magyar–izraeli szövetség helyzetét, valamint hogyan értelmezhető ez a fajta kommunikáció egy olyan viszonyrendszerben, amelyet mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tart – legalábbis eddig biztosan. Egyik kérdésünk arra vonatkozott, hogyan értékeli az izraeli politikus Magyar Péter Benjamin Netanjahu részéreintézett meghívását az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére, úgy hogy jelezte: vissza kíván térni a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályainak való megfeleléshez, ami elvileg kötelezné arra, hogy Netanjahut letartóztassa, ha Budapestre érkezne. Wertzberger szerint ez aggasztó, és úgy gondolja, “hogy mind az izraeli politikai vezetés, mind a szakmai körök aggódva figyelik annak lehetőségét, hogy változás történhet Magyarország politikájában ezen a téren.