Izraeli politikus: aggasztó Magyar Péter lépése

️Az elmúlt években a magyar–izraeli kapcsolatok látványosan megerősödtek, és ezt sokszor példaként is emlegették arra, hogyan lehet két ország között stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló stratégiai szövetséget kiépíteni. Magyarország az Orbán-kormányok alatt következetesen Izrael egyik legfontosabb európai partnereként lépett fel, ami a nemzetközi politikában is mindenki számára egyértelmű volt.

Éppen ezért keltett hatalmas visszhangot az, amikor Magyar Péter meghívta az izraeli miniszterelnököt Magyarországra, de egyúttal olyan nemzetközi jogi kötelezettségekre is utalt, amelyek adott esetben a meghívott személy elleni letartóztatás és büntetőeljárás lehetőségét is magukban foglalhatják. Ez nem túl szerencsés diplomáciai üzenet.

Az alábbi interjú Tamir Wertzbergerrel, a Likud nemzetközi koordinátorával készült, akitől azt kérdeztük, hogyan látják az izraeli politikai körök a magyar–izraeli szövetség helyzetét, valamint hogyan értelmezhető ez a fajta kommunikáció egy olyan viszonyrendszerben, amelyet mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tart – legalábbis eddig biztosan.

Benjamin Netanjahu gyakran úgy írja le Magyarországot, mint Izrael egyik legközelebbi európai szövetségesét. Mennyire fonódik össze a diplomáciában a politikai gesztusok és a személyes bizalom szerepe a szövetséges kormányok között?

Az elmúlt években Magyarország nemcsak partner volt, hanem Izrael egyik legfontosabb szövetségese lett. A teljes átláthatóság kedvéért hozzá kell tennem, hogy megtiszteltetés volt számomra, hogy ennek a szövetségnek a kiépítésében jelentős szerepet játszhattam, különösen a pártok szintjén, és ez az egyik dolog, amire a legbüszkébb vagyok.

A politikai gesztusok végső soron bizalmat építenek, a bizalom pedig további gesztusok alapjává válik. Ez egy önmagát erősítő kör, amely különbséget teremt a hagyományos diplomácia és az erős szövetség között. Ez igaz az államok között, és ugyanígy igaz a vezetők közötti személyes viszonyokra is.

Amikor egy politikai vezető meghívást intéz egy másikhoz, miközben hangsúlyozza a nemzetközi jogi kötelezettségeket is, az külföldön vegyes üzenetként jelenhet meg. Az Ön tapasztalatai szerint az izraeli politikai körökben hogyan értelmezik az ilyen kettősséget?

Itt természetesen Magyar Péter Benjamin Netanjahu részéreintézett meghívásáról beszélünk, az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére, annak ellenére, hogy jelezte: vissza kíván térni a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályainak való megfeleléshez, ami elvileg kötelezné arra, hogy Netanjahut letartóztassa, ha Budapestre érkezne.

Ez természetesen aggasztó, és úgy gondolom, hogy mind az izraeli politikai vezetés, mind a szakmai körök aggódva figyelik annak lehetőségét, hogy változás történhetMagyarország politikájában ezen a téren. Ugyanakkor Izraelben megvan az a türelem és megértés, hogy meg kell várni az új kormány hivatalba lépését, és a helyzetet tettek, nem pedig kijelentések alapján kell megítélni. Szerintem türelemre van szükség, és az új kormánynak esélyt kell adni. Biztos vagyok benne, hogy amikor ténylegesen elkezdik a kormányzást, a helyzet másképp fog festeni a számukra.

Magyarország és Izrael az elmúlt évtizedben kifejezetten pragmatikus kapcsolatot épített ki. Ön szerint melyek azok a kulcselemek, amelyek akkor is fenntartják ezt a viszonyt, ha a politikai vezetés vagy a retorika változik?

Már 2021-ben is hasonló helyzetben voltunk, amikor Izraelt Naftali Bennett és Jair Lapid vezette, mégis fennmaradt a jókapcsolat. Nem látok okot arra, hogy ez most másképp legyen. A közös értékek és érdekek — különösen a migráció, a vallás és a biztonság kérdésében — mellett Magyarország és Izrael olyan mély és erős együttműködést alakított ki, amelyet nehéz lenne megbontani.

Melyek azok a területek, amelyek Ön szerint a leginkább meghatározzák a magyar–izraeli együttműködést?

Elsősorban a határvédelem, a hírszerzés és a biztonság kérdései. A 2015-ben Magyarország által épített határkerítés, amely a migráció megállítását szolgálta, izraeli technológián és tapasztalaton alapult. Emellett jelentős izraeli befektetések vannak Magyarországon, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, valamint katonai és hírszerzési technológiai együttműködés is zajlik.

Másrészt Magyarország Izrael diplomáciai védőernyőjévé vált az Európai Unión belül. Gyakran csak a magyar vétóról beszélnek Izrael-ellenes döntéseknél, de nekem volt lehetőségem az elmúlt években szorosan együtt dolgozni magyar európai parlamenti képviselőkkel — főként a Fidesz részéről —, valamint Várhelyi Olivér biztos úrral is, és mindannyian valódi barátai Izraelnek és a zsidó népnek. Brüsszel politikai légkörében Magyarország következetes álláspontja nemcsak morális, hanem bátor is, és korántsem magától értetődő.