Információink szerint elmarasztaló ítéletet hozhat hazánkkal szemben az Európai Biróság

️A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos EUB határozat időzítése a választás eredményét kívánhatja befolyásolni, ráadásul uniós jogot is sérthet.

Ahogy arról a Szuverenitásvédelmi Hivatal tanulmánya rámutatott, korábban a Transparency International Magyarország a szuverenitásvédelmi törvény megsemmisítése céljából
az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Transparency International Magyarország panaszát az Alkotmánybíróság elutasította, az
Európai Bizottság pedig az általa finanszírozott szervezetek védelmében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelynek részeként keresetet nyújtott be hazánkkal szemben az Európai Unió Bíróságánál.

A bírósági eljárásban Juliane Kokott 2026. február 12-én ismertette főtanácsnoki indítványát. Az uniós nyomásgyakorlás logikájának és mechanizmusainak megfelelően
Magyarország elmarasztalására tett javaslatot, illetve a hazai végrehajtó szervezetek pedig – Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International
Magyarország – a nyilvánosság előtt próbálták legitimálni annak hamis, jogi-
lag sok esetben téves állításait.

Juliane Kokott egészen pontosan azt javasolta, hogy a luxembourgi testület állapítsa meg, hogy Magyarország, mivel elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, több szempontból megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Információink szerint az Európai Bíróság rövid időn belül - még mindenképpen a választási kampány idején - ítélet hirdethet az ügyben. A tartalma - ismervén a főtanácsnoki, teljes mértékben megalapozatlan és téves álláspontot - nem meglepő, hogy elmarasztalható lehet hazánk tekintetében.

Ami azonban súlyosabb, hogy az uniós Alapjogi Charta 47. cikke kifejezetten „független és pártatlan bíróságot” követel az EUB eljárása kapcsán, amely szabályt a Unió bírósága azzal, hogy a kampány finisében hirdet ki egy ilyen súlyú kérdésben várhatóan elmarasztaló döntést, megsértheti az Alapjogi Charta vonatkozó rendelkezését.