Győzelmi terv Ukrajnának, ukrán NATO-tagság, legális bevándorlási útvonalak – ezt vállalta a TISZA Brüsszelben

A TISZA Párt politikusai az elmúlt időszakban többször is utaltak arra, hogy nem beszélhetnek nyíltan minden tervükről, mert azzal veszélyeztetnék a választási esélyeiket. Előbb győzni kell – a részletek ráérnek utána. Ez önmagában is elgondolkodtató.

Ha azonban egy párt nem hajlandó részletesen és őszintén beszélni arról, mit tenne kormányon, akkor más kapaszkodót kell találni. Elsőként érdemes megnézni, hova és kikhez csatlakozott, milyen politikai közösséghez kötötte magát, és az a közösség mit tekint prioritásnak.

A TISZA Párt az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójához csatlakozott. A hivatalos kommunikáció szerint „csak” a frakció tagjai, nem az egész pártcsaládé. Csakhogy a frakció is egy politikai közösség: közös állásfoglalásokkal, közös szavazási mandátumokkal, közös stratégiai célokkal. Aki belép, az tudja, hova csatlakozik, és vállalja az értékközösséget. És itt jön a lényeg: az EPP-frakció három kulcsfontosságú állásfoglalása már a TISZA csatlakozása előtt nyilvános volt. Annak tudatában léptek be a frakcióba, hogy az EPP prioritásai között van a migráció menedzselése és legális migrációs utak kialakítása, Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatása és az ukránok győzelme a háborúban.

️Migráció: közös uniós rendszer, közös felelősség

Az „EPP Group Position Paper on Asylum and Migration” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása a menedékjogról és a migrációról) 2023. február 1-jén jelent meg. A dokumentum világosan a közös európai menekültügyi rendszer megerősítését szorgalmazza, reformok végrehajtását és a tagállamok közötti „szolidaritási mechanizmusokat”.

„A migráció kezelése Európa egyik meghatározó, nemzedékek közötti kihívása és lehetősége volt és marad.”

Ez nem a határvédelemről szól. A szöveg a migráció „stratégiai és folyamatos kezelését” hangsúlyozza uniós szinten, a felelősség megosztásával. Van benne szó a „jogszerű migrációs útvonalak” bővítéséről (magyarul az illegális migráció legálissá tételéről), integrációs politikákról és a munkaerőpiaci szempontokról is (tehát az európai demográfiai válság születésösztönzés helyett migrációval való kezeléséről). Arról nem is beszélve, hogy a fent látható idézetben is szerepel, hogy lehetőségként tekintenek a migrációra.

Ez élesen eltér attól az állásponttól, amelyet a Fidesz-KDNP képvisel, miszerint a migráció elsősorban szuverenitási és biztonsági kérdés, amelyben a döntés joga a tagállamé. Az EPP-dokumentum ezzel szemben uniós szintű koordinációt és kötelező együttműködési mechanizmusokat tart kívánatosnak.

Amikor tehát a TISZA az EPP-frakcióhoz csatlakozott, egy olyan politikai közösségbe lépett be, amely a migráció kezelését nemzeti hatáskörből részben közösségi szintre emelné, és nem kevesebb, hanem több migránst szeretne Európában látni.

️Ukrajna NATO-perspektívája: politikai célként megfogalmazva

„Az EPP képviselőcsoport a háború kezdete óta vezető szerepet vállalt Ukrajna támogatásában. Most egy lépéssel tovább kell mennünk, és élére kell állnunk Ukrajna jövőbeli NATO-tagsága támogatásának.”

A második dokumentum, az „EPP Group Position Paper on Ukraine's NATO Perspective” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása Ukrajna NATO-perspektívájáról) 2023. május 9-én jelent meg. A szöveg kifejezetten felszólítja a NATO-tagállamokat, hogy támogassák Ukrajna NATO-tagsági perspektíváját, és sürgeti őket, hogy a folyamatot a háború lezárását követően a lehető leggyorsabban indítsák el. Legalább a háború végét megvárnák vele – azonban mindig fennállhatna a veszély, hogy egy újabb konfliktus tör ki, és akkor mind nyakig benne leszünk. Ez nem egy óvatos megközelítés. A dokumentum politikai célként kezeli az integrációt, és Ukrajna NATO-tagságát az európai biztonsági rendszer megerősítésének eszközeként írja le.

A magyar kormány ezzel szemben következetesen az eszkaláció elkerülését és a béketárgyalások elsődlegességét hangsúlyozza, valamint a nemzeti érdekeket – ideértve a jövőbeli kockázatok minimalizálását is. Az EPP frakció állásfoglalásában ez a szempont nem jelenik meg.

Aki a TISZA Párthoz hasonlóan egy ilyen frakcióhoz csatlakozik, az vállalja azt a politikai nézőpontot is, amely Ukrajna gyorsított euroatlanti integrációját stratégiai célnak tekinti.

️„Győzelmi terv Ukrajnának”

A harmadik dokumentum, a 2024. április 17-én közzétett „EPP Group Position Paper on the EU Plan for the Victory of Ukraine” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása az Ukrajna győzelmére vonatkozó uniós tervről) még tovább megy. Itt már nem pusztán támogatásról van szó, hanem az Európai Unió hosszú távú, strukturált szerepvállalásáról Ukrajna „győzelme” érdekében. Sőt, a NATO mellett itt már az ukrán EU-tagság is vállalt cél.

Azt írják:
„Jelenleg az EU és a nyugati világ legnagyobb aggodalma és kihívása a hosszú távú katonai támogatás biztosítása, amely elegendő Ukrajna számára a győzelemhez és Oroszország legyőzéséhez.”

Teljes háborús pszichózisban van az EPP frakciója, de ez a TISZA Pártot nem zavarja. A dokumentum zárásában ezt írják:
„Ha nem győzik le, Oroszország Ukrajna területét és erőforrásait fogja felhasználni az európai államok fenyegetésére, és Oroszország továbbra is állandó fenyegetést jelent majd Európa biztonságára. Az európai kontinensen a fenntartható béke elérésének egyetlen módja az agresszív Oroszország legyőzése Ukrajnában, ezáltal megnyitva a lehetőséget Oroszország normális, nem agresszív európai országgá való átalakulására.”

A „győzelem” kifejezés politikai állásfoglalás. A dokumentum abból indul ki, hogy az EU-nak tartós pénzügyi, gazdasági és biztonságpolitikai kötelezettségvállalást kell tennie Ukrajna mellett. Magyarország számára nem lehet kérdés, hogy elfogadhatatlan ez a hozzáállás. Az uniós döntések költségvetési és politikai következményekkel járnak. Ha az EU állást foglal egy háborús konfliktus „győzelmének” érdekében, az a tagállamokra is kötelezettségeket ró. Előbb-utóbb pedig belerántják az egész kontinenst egy harmadik világháborúba.

️A frakcióhoz való csatlakozás politikai jelentősége

Fontos ismételten hangsúlyozni: mindhárom dokumentum a TISZA Párt EPP frakcióhoz való csatlakozása előtt született. Ezek nem utólagos fejlemények. Nem arról van szó, hogy a frakció időközben változtatta volna meg az irányvonalát. Az álláspontok nyilvánosak voltak, a prioritások ismertek voltak. Aki ebbe a közösségbe belépett, az ezek tudatában tette.

A migráció közös uniós kezelése, a jogszerű migrációs csatornák bővítése, Ukrajna NATO-integrációjának támogatása és az Európai Unió strukturális elköteleződése Ukrajna „győzelme” mellett: ezek az EPP frakció deklarált céljai. Ezek nem szerencsétlen, félreértelmezhető félmondatok, hanem hivatalos politikai állásfoglalások.

Kampányidőszakban lehet hallgatni, lehet kerülni a kényes kérdéseket, lehet azt mondani, hogy majd a választás után felfedik a szándékaikat – igaz, hogy finoman szólva nem korrekt megvezetni a választókat. De ezek a dokumentumok léteznek, és a TISZA Párt számára nem okozott gondot elfogadni ezeket a prioritásokat.

Az a politikai közösség, amelyhez a TISZA Párt csatlakozott, nem a tárgyalásos rendezést, nem a tűzszünetet, nem a konfliktus gyors lezárását tartja elsődleges célnak. A dokumentumok világosan kimondják: Ukrajna katonai győzelmét kell elősegíteni, az EU teljes elköteleződésével és hosszú távú katonai (és pénzügyi) támogatással. Ha a TISZA hatalomra kerülne, nem a békepárti, szuverenitásra épülő magyar megközelítés lenne mérvadó, hanem a brüsszeli elit „győzelmi tervéhez” való alkalmazkodás.

A választópolgároknak joguk van tudni, hogy egy esetleges kormányváltás után Magyarország a békeközpontú, szuverenitásra épülő megközelítést képviseli-e tovább, vagy egy olyan európai stratégia részesévé válik, amely a migráció közös menedzselését és egy háborús konfliktus győzelmi logikáját tekinti irányadónak.