Az Országos Bírói Tanács átlépett egy vörös vonalat, a pártosság mellett immár jogsértés gyanúja is rávetül

️Varga Zs. András, a Kúria elnöke hivatalos közleményben utasította vissza az Országos Bírói Tanács (OBT) egyik tisztviselőjének felszólítónak szánt, számonkérő hangvételű levelét, amelyet alkotmányellenes provokációnak minősített.

A dokumentum, amely a Kúria hivatalos honlapján jelent meg, éles kritikát fogalmaz meg az OBT többségével szemben, vádolva őket politikai elfogultsággal és a bírósági függetlenség aláásásával. A közlemény egy hosszabb ideje húzódó konfliktus legújabb fejezete, amely a bírák politikai semlegességét és az igazságszolgáltatás integritását érinti.

Varga Zs. András legfőbb bíró közleménye egy OBT-tisztviselő levelére reagál, amelyben az elnököt egy korábbi ülésen tett nyilatkozatai miatt integritás-vizsgálattal fenyegették. Az elnök szerint ez a lépés alkotmányellenes, mivel semmilyen jogi alapja nincs, és titkos belső szabályzatra hivatkozik, amelyről ő maga sem tud. Hangsúlyozza, hogy nem adhat hivatalos választ, mert az elismerné a eljárás legitimitását, de a nyilvánosság elé tárja az ügyet, hogy megelőzze annak esetleges visszaélését.

️ Megjegyzendő, hogy bíró és ügyvéd forrásaink szerint az OBT példátlan lépése nem csupán az Alaptörvénnyel, de a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvényt, továbbá a Bírák Etikai Kódexét is megsérthette.

A közleményben az elnök felsorol több fontos tényt, amelyek szerinte bizonyítják az OBT politikai befolyásoltságát:

Civil szervezetek anyaga és hasonlóságok: Január végén nyolc civil szervezet – köztük az Amnesty International Hungary, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Hungary – angol nyelvű jelentést tett közzé az Európai Bizottság számára Magyarország jogállamisági helyzetéről. A Kúria elnöke szerint ez a dokumentum szó szerint egyezik az OBT egy még el nem fogadott bizottsági szövegével, amely alkotmánymódosítást javasol az igazságszolgáltatás átalakítására. Az Európai Bizottság magyarországi képviselete egyébként már érdeklődött is erről a Kúriánál.

Politikai befolyás vádja: Az elnök kiemeli, hogy az OBT levele csak a “kiszivárogtatás” vádját kifogásolja, de nem említi a szöveg politikai befolyásoltságát. Szerinte a tervezet egyes részei illeszkednek politikai pártokhoz köthető személyek nyilatkozataihoz, és hasonlóságot mutat a “Felforgatókönyv – a rendszerváltozás forgatókönyve” című kötet igazságügyi fejezetével, amely a Res Iudicata Egyesület javaslatain alapul. Utóbbi elnökségi tagja az a Laczó Adrienn, aki a Tisza Pár igazságügyi programírója.

Tisza-lista ügye: A Kúria elnöke szerint az OBT többsége nem hajlandó szembenézni azzal, hogy bírák adatai szerepelnek a Tisza Párthoz köthető “Tisza-listán”. Ez a kérdés többször felmerült az OBT ülésein (2025. december 3., 2026. január 14. és február 4.), de nem született róla döntés. A Tisza-lista egy politikai alkalmazás vagy lista, ahol állítólag bírák is feliratkoztak, ami kérdéseket vet fel a politikai semlegességgel kapcsolatban.

Forrásaink szerint fontos, hogy a Kúria elnöke jogellenesnek minősíti a Tisza listára történő feliratkozást, így közérdek annak tisztázása, hogy kik a politikailag elfogultnak tekinthető bírák.

Szabad véleménynyilvánítás joga: Az elnök hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baka v. Hungary ügyben hozott ítéletére (20261/12), amely szerint a bírósági vezetők is jogosultak véleményt nyilvánítani a bíróságok ügyeiben. Szerinte az integritás-vizsgálat indítása hozzá nem értésre vagy szándékos elfogultságra utal, és ellentétes Magyarország alkotmányos rendjével.
Varga zárásként hangsúlyozza, hogy az OBT többsége már nem törekszik a pártatlanság látszatára sem, és nincs aggálya az igazságszolgáltatás politikai megosztásával szemben.