A SPAR sötét oldala – súlyosan rákkeltő élelmiszerek a kereskedelmi multi polcain

️A SPAR egy hollandiai székhelyű, nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely világszerte jelen van: több mint 13 800 bolt 48 országban működik Európában, Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában.

Az élelmiszerbiztonság a modern Európában sokak számára adottságnak tűnik, bízunk a boltban kapható termékekben. A nagy áruházláncok azt kommunikálják, hogy szigorú ellenőrzési rendszereik vannak, a fogyasztó pedig joggal hiszi: ami a polcokon van, az biztonságos. A valóság azonban árnyaltabb. A globális ipari és élelmiszertermelési rendszerek kockázatai egyre gyakrabban kerülnek a közéleti viták fókuszába. Miközben sokszor lokális ipari beruházások kerülnek reflektorfénybe, ritkábban beszélünk arról, hogy a mindennapi fogyasztásban is jelen lehetnek egészségügyi kockázatok.

Az elmúlt években több olyan élelmiszerbiztonsági ügy került nyilvánosságra Európában és Magyarországon is, amelyek ráirányították a figyelmet arra, hogy bizonyos szennyező anyagok – például aflatoxinok, etilén-oxid vagy lisztéria – hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Bár ezek többsége határérték feletti szennyeződés miatt kerül a hírekbe, a szakértők szerint a rendszeres, kis mennyiségű bevitel is kockázatot hordozhat.

Magyarországon is volt példa nagyszabású visszahívásra: többek között a SPAR Magyarország üzleteiből például több Abonett extrudált kenyér terméket kellett kivonni, miután az ellenőrzések során aflatoxin-szennyeződést mutattak ki. A hatósági intézkedést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendelte el. Az aflatoxinok penészgombák által termelt toxikus vegyületek, amelyek tartós expozíció esetén májkárosodást és májrákot okozhatnak, ezért az Európai Unióban rendkívül szigorú határértékek vonatkoznak rájuk. Az egyik legismertebb ilyen toxin az aflatoxin B1,amelyet a kutatások az egyik legerősebb természetes rákkeltő anyagként tartanak számon. Különösen veszélyestoxinok, mert hőkezeléssel sem semlegesíthetőek teljesen, kis mennyiségben is károsíthatják a DNS-t, hosszú távon növelika daganatos megbetegedések kockázatát. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet.

Nem csak a penésztoxinos szennyeződések, vagy csak maga az étel lehet veszélyes és okozhat problémát. Az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokból vagy eszközökből is kioldódhatnak vegyi anyagok. Hatósági figyelmeztetések több esetben szóltak olyan termékekről, amelyeknél fennállt a kémiai migráció veszélye – vagyis káros anyag juthatott az élelmiszerbe. Ilyen esetekben a kockázat típusa attól függ, milyen vegyület kerül az ételbe.

Szintén 2022 januárjában visszahívták a 200 grammos Primfett, az 500 grammos Karát és a 190 grammos Grandfett libazsír termékek egyes tételeit. Az érintett libazsírokat dioxin és dioxinszerű mérgező vegyületek – PCB-k – határérték feletti jelenléte miatt vették le a polcokról. A PCB-k (poliklórozott-bifenilek) mérgező vegyületek, ipari termékek, alkalmazásukat a legtöbb országban betiltották. A PCB-k kis mennyiségben megtalálhatók sok élelmiszerben, egyes élelmiszerek megengedett maximális PCB-tartalmát rendelet írja elő. A Nébih közlése szerint a visszahívott termékeket mások mellett a Spar is forgalmazta.

2023 novemberében a SPAR saját márkás B-minőségű rizsétkellett a Nébihnek visszahívnia a bolt polcairól határérték feletti kadmium-tartalom miatt. A kadmium erősen mérgező, hosszú távon károsíthatja a vesét és csontokat, és bizonyítottan humán rákkeltő hatású.

2025 májusában több főtt csirkehúst is visszahívtak az észak-írországi Spar üzletekből egy kórokozó baktérium jelenléte miatt. Listeria monocytogenes nyomait találták a szupermarket saját márkás, Enjoy Local termékcsaládjainak több tételében. 2025 augusztusában pedig a szintén az észak-írországi Spar üzletekben árusított kecskesajtokat hívtákvissza a lisztéria esetleges jelenléte miatt.

A lisztéria egy baktériumfaj, amely az influenzához hasonló tüneteket okozhat. A fogyasztók magas lázat, hidegrázást és izomfájdalmakat tapasztalhatnak, valamint hányingert, hányást és hasmenést is. Ritka esetekben a fertőzés súlyosabb következményekkel járhat, súlyos szövődményeket, például agyhártyagyulladást okozhat. A terhes nők, a 65 év felettiek, az egy hónapnál fiatalabb csecsemők és a legyengült immunrendszerű emberek fogékonyabbak lehetnek a lisztériafertőzésekre.

A kockázat nagysága természetesen függ az expozíció mértékétől. Egy-egy termék egyszeri elfogyasztása általában nem jelent akut veszélyt, ugyanakkor a szakmai álláspont szerint a rendszeres, alacsony dózisú bevitel is növelheti bizonyos betegségek kialakulásának valószínűségét. Emiatt alkalmazza az EU az úgynevezett elővigyázatossági elvet, amely szerint már a potenciálisan veszélyes anyagokat is igyekeznek kizárni az élelmiszerláncból.

Az egyik legutóbbi esetben a dél-afrikai National Consumer Commission (NCC) értesítést kapott a ButtaNutt (Pty) Ltd gyártótól, hogy bizonyos mogyoróvaj-termékekben aflatoxin szintje meghaladta a törvényben engedélyezett határértéket. Az érintett termékeket ezért visszahívták és kivonták a boltokból. A termékeket több dél-afrikai boltban árulták, köztük olyan láncoknál is, amelyek SPAR-üzletekhez tartoznak (pl. Sea Point SPAR, Stellenbosch SuperSpar, Sonstraal Spar, Wilderness Village Spar - megjegyzendő, hogy a SPAR South Africa engedélyt ad független kereskedőknek, hogy SPAR-ként működjenek, így ezeket a boltokat egyéni vállalkozók vagy helyi tulajdonosok üzemeltetik, nem közvetlenül a központi cég.)

Az élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint a fogyasztók legfontosabb védelme a rendszeres hatósági ellenőrzés, a gyors visszahívási rendszer és a nyomon követhetőség. A vásárlók részéről pedig az segíthet, ha figyelik a hatósági visszahívásokat, és kerülik a sérült, penészes vagy bizonytalan eredetű termékeket.

Az élelmiszerbiztonság nem pusztán agrárkérdés, hanem globális ipari, gazdasági és geopolitikai összefüggések része. A modern ellátási láncokban egyetlen hiba, egyetlen rossz döntés vagy egyetlen ellenőrzési hiányosság több ország fogyasztóit érintheti. A fogyasztó pedig jellemzően a lánc végén áll: ő az, aki már nem lát rá a gyártási folyamatokra, nem ismeri az alapanyagok eredetét, és legtöbbször csak akkor szerez tudomást a kockázatokról, amikor már megtörtént a visszahívás. 2020–2022 között Európában tömeges visszahívásoktörténtek, mert több élelmiszerben (pl. szezámmag, fagylaltok, készételek) kimutatták az etilén-oxidot. Ez az anyag elsősorban fertőtlenítésre használt gáz, amely bizonyos import élelmiszerekben – például szezámmagban vagy fűszerekben – jelent meg. Az Európai Unió rákkeltő (limfóma, leukémia), mutagén és reprodukciót károsító anyagként tartja nyilván, ezért élelmiszerekben gyakorlatilag zéró tolerancia vonatkozik rá.

A rákkeltő anyagok veszélye ráadásul nem azonnali. Nem másnap leszünk tőle betegek. A modern fogyasztó ritkán találkozik azonnali veszéllyel – a valódi kockázat sokszor évek alatt, észrevétlenül épül fel a szervezetben.