Feljelentést tett a Tisza Világ applikációt letöltő bírák ügyében a Fővárosi Törvényszék elnöke

️Korábban már a Kúria elnöke hivatalból büntetőeljárást kezdeményezett személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen személlyel szemben, aki az adatokat jogosulatlanul rögzítette az adatbázisban. A Kúria közleményének fényében a Tisza párt vezetőinek választ kell adniuk a nyomozóhatóságnak arra, hogy ki és milyen célból tette a listára a kúriai és más bírák személyes adatait, ki felel az adatok kiszivárogtatásáért és ebben volt-e szerepe a párt elnökének.

Az előzmények

Cikksorozatunkból eddig kiderült, hogy a Tisza Világ adatainak nyilvánosságra kerülése folytán aktív magyarországi bírák személyes adatai is kerülhettek illetéktelenek kezébe.

Tavaly novemberben Peterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke a Kossuth Rádió műsorában sajtóhírek alapján többek között arra is kitért, hogy esetlegesen a Tisza Világ rendszerébe regisztrált bírók esetben a pártatlanság törvényi előírása is fontos szempont lehet. Peterfalvi azt is hangsúlyozta, hogy az adott lista eredetisége vagy módosulása informatikai eszközökkel meghatározható.

Lépett a Fővárosi Törvényszék

Tegnapi sajtóközleményében a Fővárosi Törvényszék ártól tájékoztatott, hogy közérdekű bejelentés és a médiában megjelent tartalmak alapján integritási vizsgálatot folytatott, melynek eredményeként a bírákat és a törvényszéket ért külső támadásokra figyelemmel feljelentést tett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 219. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen. A Fővárosi Törvényszék megjegyezte, hogy határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék.

A HVG félrevezet

"Kormányoldalak szerint a felhasználókról jogtalanul kikerült adatbázisban aktív bírók nevei is szerepeltek, vezető fideszes politikusok erre hivatkozva kezdtek el „tiszás bírókról” beszélni. A törvényszék ezután indított vizsgálatot" felvezetéssel jelentetett meg egy cikket. Az írásban különösen aggályos az a rész, amely szerint "Tatár-Kis Péter, az FT elnöke ezután kezdett vizsgálatot, és tette meg feljelentését, hogy kiderüljön, hogyan kerülhetett ki az adatbázis". Ez a kijelentés nem csupán szakmaitlan és alapvető jogismereti hiányosságokról tanúskodik, de egy olyan megfogalmazást használ, miszerint a Fővárosi Törvényszék elnöke "fideszes politikusokkal" lépett volna büntetőjogi értelemben.

A HVG felkészületlen propagandistája lehet, hogy azt kívánta sugallni, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke a belső vizsgálat nyomán a leleplező sajtót akarja felelősségre vonni. Ez rendkívül rossz fényt vetne Tatár-Kis Péterre és az egész bírói karra. A törvényszék elnökének feljelentése ehhez képest elsősorban a Tisza párt vezetésének felelősségét veti fel, mivel az ő gondatlanságuk miatt került nyilvánosságra több érintett bíró lakcíme és egyéb adatai.

A baloldali lap ezt követően korrektül rögzíti, hogy a törvényszéki közlemény részletekre ugyan nem tér ki, de úgy tudják, hogy annak alapját az adatbázis adja, mely még tavaly, teljesen jogszerűtlenül került nyilvánosságra a Tisza Világ applikáció felhasználóiról, köztük állítólag aktív bírókról. Majd úgy folytatja a cikk, hogy "Tatár-Kis Péter, az FT elnöke ezután kezdett vizsgálatot, és tette meg feljelentését, hogy kiderüljön, hogyan kerülhetett ki az adatbázis."

A valóság teljes kibontása ebben a vonatkozásban akkor történik meg, ha rögzítjük, hogy egy a vizsgálat alapját képező közérdekű bejelentést az Országos Bírói Tanács (OBT) egy 2025. november 25-i keltezésű hivatalos dokumentumban - állítólagos hatásköri hiányában a a Fővárosi Törvényszék elnökének továbbította, melynek nyomán a Fővárosi Törvényszék arról adott tájékoztatást 2025. december 19-én, hogy az ügyintézésre vonatkozó 30 napos határidőt további harminc nappal meghosszabbítják.

️ A HVG a következő ponton érdekes megjegyzést tesz, szerintük – ahogy azt mér többször is megírták – a bírák semmilyen szabályt nem sértenek, ha "érdeklődésből letöltenek egy applikációt. Nem mellesleg szavazni is elmehetnek, részt vehettek az ellenzéki előválasztáson, és a nemzeti konzultációt is kitölthetik."

"Jobb csendben maradni és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk, mint megszólalni és minden kétséget eloszlatni efelől". A többek között Abraham Lincolnnak tulajdonított mondás különösen irányadó ehelyütt a HVG számára. És bár "többször is megírták", ez a kellemetlen tény még nem fog a véleménynyilvánítás alapjoga, az aktív választójog és a pártpolitikusok által reklámozott, pártpolitikai adatbázisba történő támogató regisztrációt illetően a bírói felelősség kérdése közé egyenlőségjelet tenni.

A Kúria reakciója

A Kúria korábbi tárgyügyben tett szakmai lépései és legfrissebb közleménye fényében új megvilágításba kerülhet a Tisza párt adatszivárogtatási botránya. Elképzelhető, hogy a kúriai bíró adatait a bíró engedélye nélkül tették a Tisza adatbázisába. A nyomozásnak ki kell deríteni, ki és miért akarta lejáratni a bírót és egyben a legfőbb ítélkező fórumot. Így már az sem kizárt, hogy a párt illetékese szivárogtatott és bárki számára hozzáférhetővé tett személyes adatot. Kérdés, hogy volt e ebben szerepe Magyar Péternek. A Kúria a közleményben utal arra, hogy a feljelentés az érintett munkatárs védelme érdekében került benyújtásra. Természetesen e körben az adatkezelési szabályok betartása is terítékre kerül.

A bírák tisztességének és pártatlanságának megőrzése érdekében tett erőfeszítései ellenére, számos Kúria és a vezetőség tekintélyét és méltóságát sértő cikk jelent meg az elmúlt időszakban, elsősorban a külföldről finanszírozott ellenzéki médiumokban, sőt a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter is méltatlanul vulgáris kirohanást intézett a kiszivárgott listán szereplő - ezáltal rendkívül kellemetlen helyzetbe kerülő - bírák védelmében. Szintén súlyos kritikai hangnemet ütött meg az eset kapcsán Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója egy olyan német alkotmányjogi blogon, amely alapítójának Maximilian Steinbeis-nek családi cége, a korábbi Steinbeis & Cons. több ismert nácival állt kapcsolatban.