Itt a bizonyíték, hogy a Tisza Párt komoly veszélyt jelent a magyar gazdák számára

️Egy 2025. május 19-én, a Kontroll médium YouTube-csatornáján közzétett videóban Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke kapcsolódó terveiről beszélt, és arról, hogy állítólag a magyar kisgazdák egyre nagyobb számban állnak melléjük, és a TISZA lehet a vidék, az agráriumból élők új politikai képviselete. Jól csengő szavak, ám a gond csak az, hogy mindaz, amit „Official The Man” mond, éles ellentétben áll azzal, amit az Európai Parlamentben tesz – vagy éppen nem tesz.

️ Ukrajna, Dél-Amerika és a „versenyképtelen” magyar gazdák

Magyar Péter a videóban hosszasan fejtegeti, hogy az Európai Unió – és benne Magyarország – azért van hátrányban a globális mezőgazdasági piacon, mert túl szigorú szabályozások kötik meg a termelők kezét, miközben a világ más részein – például Dél-Amerikában vagy Ukrajnában – ezek a korlátok nem léteznek. GMO, növényvédelem, támogatási rendszer: szerinte így „nagyon nehéz versenyezni”.

„…ugye beszélhetünk tágabb értelemben egy európai és egy globális mezőgazdasági termelési piacról. És hát az Uniónak és ezből (sic!) Magyarországnak az a fő problémája és az a fő hátránya, hogy nálunk nagyon szigorú szabályozás van sok mindenben. Beszélünk növényvédelemről, sok minden másról, állami támogatásokról. Eközben a világ sok részén ez nem így van. És akkor a GMO-s termelést még nem is említettem, nagyon nehéz így versenyezni, és ezért kellene megtalálni az Uniónak is. Ezen belül nyilván minket az jobban érdekel, hogy Magyarországon hogyan tudjuk felvenni a versenyt mondjuk Dél-Amerikával, adott esetben Ukrajnával.”

Majd így folytatta:

„Nagyon rigorózus és nagyon bürokratikusak ezek a szabályok és igazából így odaadják a földalapú támogatást, ami önmagában jó, mert anélkül nem lenne például életképes a magyar mezőgazdaság, de hogy nem kötjük többlet dolgokhoz, nem veszi figyelembe, hogy például ez a Tisza vidéke vagy az alföldi vidék, itt másfajta gazdálkodásra kellene áttérni.”

Magyar Péter nem azt mondja, hogy meg kell védeni a magyar gazdákat a tisztességtelen versenytől, hanem azt sugallja: alkalmazkodni kell ahhoz, hogy mások olcsóbban, lazább szabályokkal termelnek. Mi lenne, ha mondjuk nem engednénk be a közös uniós piacra azokat az élelmiszereket és alapanyagokat, amelyek nem felelnek meg az itteni szabályozásoknak?

Pontosan ugyanazt a gondolkodást látjuk Magyartól, amely korábban Tarr Zoltán szájából is elhangzott: nem kell versenyezni azokkal, akik „jobbak”, inkább át kell alakítani az egész magyar mezőgazdaságot – amely egyébként szerinte nem életképes a földalapú támogatások nélkül.

️ Egy budai ficsúr okoskodása a mezőgazdaságról

A beszélgetésben Magyar Péter hosszan értekezik a technológiai fejlődésről, a műholdakkal figyelt talajnedvességről, szoftverekről, nagyüzemi termelésről, majd levonja a következtetést: a kisgazdáknak nem is kellene ezekkel versenyezniük, hanem „speciálisabb”, több kétkezi munkát és hozzáadott értéket igénylő ágazatokra kellene átállniuk.

„Szerintem az a nagyon nagy kihívás egyébként ebben az egész mai magyar mezőgazdaságban meg úgy általában globálisan is, hogy hogy ez egy csodálatos szakma, talán az egyik legszebb, tehát hogy egészséges ételt tegyél az emberek, a honfitársaid meg úgy általában az emberek asztalára, de mellette elképesztő technológiai fejlődés van. Nagyon nehezen élnek meg a kisgazdák, hiszen nagyon nehéz versenyezni a nagyüzemi akár állattartással, akár gabonatermesztéssel, akár gyümölcstermesztéssel vagy kertészettel, hiszen nyilván azok a cégek, amelyek szoftvereket alkalmaznak és műholdakról figyelik a talajnedvességet, meg tudják mondani ezek a szoftverek, amik a kombájnokba ide-oda be vannak téve, hogy mikor kell aratni, mennyi műtrágyatartalma van a talajnak, mennyi nedvessége, és ezért nem is biztos, hogy nekik ezzel kell versenyezni. Ezt is nagyon sok szakember mondja, hanem olyan speciális területeket, ágazatokat, nagyobb emberi munkát, hozzáadott értéket kívánó termelési ágakra kellene átállni, amit mondjuk egy nagy agrárholding nem csinál meg vagy nem akar megcsinálni. Igenis ki kellene használnunk azt az előnyt, hogy GMO-mentesek vagyunk, hogy tudunk biotermesztésbenelőállítani dolgokat, és hogy egy ilyen specifikusabb dolog, hogy ne az argentin gabonával akarjunk csak versenyezni, vagy a beáramló ukrán gabonával versenyezni, hanem olyan területeken, ahol a magyar táj, a magyar tudás specifikus.”

Ez tipikus budai ficsúr-logika: kívülről, következmények nélkül megmondani a vidéken élőknek, hogy hogyan gazdálkodjanak, miből éljenek meg, és mire „álljanak át”. Arról nem is beszélve, hogy Magyar Péter jó eséllyel életében még egy virágot sem ültetett át – azt láthattuk, hogy nem sokat lapozgatott növénytani határozókat, hiszen napraforgónak nézett egy gazt.

Különösen visszás mindez annak fényében is, hogy Magyar Péter politikai környezetében olyan „szakértők” tűnnek fel, mint Bóna Szabolcs, aki lenézően beszél a magyar gazdákról, vagy Kökény Attila, aki korábban csimpánzokhoz hasonlította őket. Ez lenne a „kisgazdák pártja”?

️ Kisgazdákra hivatkozik – de nagy agrárcégekkel egyeztet

Magyar Péter azt állítja, hogy a kisgazdák egyre nagyobb számban fordulnak a TISZA felé, szakértelmet, tudást ajánlanak fel, és a párt lehet a magyar agrárium új hangja:

„Én azt nagyon megtisztelőnek tartom, és hatalmas felelősség is egyben, hogy a kisgazdák vagy az agráriumban (sic!) élők egyre nagyobb számban fordulnak felénk, egyre nagyobb számban ajánlják fel a segítségüket, a szakértelmüket, a tudásukat, amit felhalmoztak az évtizedek alatt, vagy akár egyre több fiatal gazda áll mellénk. Mindig is volt a magyar vidéknek politikai képviselete, mondjuk a szocializmust leszámítva, hívhatjuk azt kisgazdapártnak vagy parasztpártnak. És én nagyon nagyon örülök és büszke vagyok arra, hogy itt is, ahogy a menetben is jöttünk, vannak kisgazdák, és hogy a TISZA lehet a magyar kisgazdák, a magyar agráriumból élőknek a képviselője és szószólója és hangja.”

Ehhez képest az Európai Parlamentben egészen más kép rajzolódik ki. Magyar Péter EP-képviselőként alig jár be dolgozni. Az. Európai Parlament honlapján elérhető információk szerint (is) a legutóbbi tevékenységeképviselőként egy 2025. július 10-i felszólalás. 2024 ősze óta mindössze 15 alkalommal szólalt fel, egyetlen módosító indítványt nyújtott be, és összesen négy mezőgazdasági témájú egyeztetése volt. Ezek közül kettő saját szakértőivel, kettő pedig egy magyar érdekképviseleti szervezettel és egy írmezőgazdasági nagyvállalattal – nem kisgazdákkal, nem családi gazdaságokkal, hanem pontosan azokkal a szereplőkkel, akikkel szemben a kisgazdák eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak.

️ Amikor szavazni kellene, nincs sehol

A legbeszédesebb azonban a Mercosur-megállapodás ügye. Az Európai Unió az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő blokk megállapodását a tagállamok tiltakozása ellenére írta alá – ez az egyezmény olcsó, gyakran GMO-val, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított agrártermékeket engedne be az európai piacra. A magyar gazdák számára ez egzisztenciális fenyegetést jelent.

2026. január 20-án Strasbourgban gazdák, köztük magyarok istüntettek a megállapodás ellen. Magyar Péter is megjelent, ám egy tüntető jogos kérdésére – „Mikor álltál ki a gazdák mellett? Egy éve küzdünk, soha nem láttunk” – nem tudott értelmes választ adni (mint ahogyan máskor sem, amikor találkozik a valósággal). És nem véletlenül.

Amikor ugyanis Ursula von der Leyen, a Mercosur-egyezményt aláíró bizottsági elnök ellen kellett volna politikailag fellépni, Magyar Péter nem szavazott, hanem hazamenekült Strasbourgból.

Magyar Péter azt mondja, hogy a kisgazdák mellette állnak, és kéri a támogatásukat:

„Nem beszélni kell, mert ugyan a szónak lehet, nem tudom, teremtő ereje, de eddig nem volt, hanem tettekre van szükség. És én azt ígérhetem, hogy amint a TISZA jön, márpedig jönni fog, a folyó is és mi is, akkor rögtön a tettek mezejére lépünk. És én nagyon kérem innen is a gazdák támogatását, hogy fogjunk össze és javítsuk ki azokat a hibákat, amiket ki kell javítani.”