A 444.hu is beszállt a kampányba - kormánykritikus cikkekkel komoly hirdetésbe fogtak

️ Beindult a kampány, és a külföldről pénzelt balos médiumok is elkezdték kihasználni a jogi kiskapukat, ezerrel tolják a kormányellenes propagandát, úgy égetve a pénzt, mintha nem lenne holnap. A 444 brutális hirdetésekbe kezdett a Facebookon és az összes poszt, amire pénzzel vásárolnak lájkokat kormányellenes. (Példákat lásd mellékletben).

A helyzet különös ellentmondása, hogy miközben az Európai Unió korábbi döntései nyomán a demokratikusan megválasztott politikai pártok számára gyakorlatilag ellehetetlenült a Facebookon történő politikai hirdetés, addig külföldről finanszírozott médiatermékek zavartalanul élhetnek ugyanezzel az eszközzel. A szabályozás elvileg a választások tisztaságát szolgálná, a gyakorlatban azonban egy súlyosan torz helyzetet eredményezett, amelyben nem a választott politikai szereplők, hanem a politikai szereplőként működő médiumok jutottak előnyhöz.

Ebben a közegben különösen figyelemre méltó a 444.hu elmúlt időszakbeli tevékenysége. Az Európai Bizottság nyilvános adatbázisa szerint a lap kiadója, a Magyar Jeti Zrt. újabb több mint 318 ezer eurós, azaz 120 millió forintot meghaladó támogatásban részesült a The Eastern FrontierInitiative nevű médiaprojekt keretében. A program koordinátora maga a 444, amely korábban is részesült uniós forrásokból, és amelyhez a Lakmusz nevű tényellenőrző oldal is szorosan kapcsolódik, szintén jelentős támogatások kedvezményezettjeként.

A pénzek felhasználása úgy tűnhet, hogy már el is kezdődött. A 444 aktív és intenzív Facebook-hirdetési kampányba kezdett, amelynek egyik legfeltűnőbb példája egy időjárással foglalkozó cikk volt. A hirdetésben azonban már nem pusztán a hidegről és a hóesésről esett szó, hanem arról az állításról, hogy a magyar állam teljes összeomlása garantált. A politikai üzenet azonban eljutott több tízezer felhasználóhoz, fizetett hirdetés formájában, egy olyan időszakban, amikor politikai pártok erre nem kaptak lehetőséget.

Ez a módszer nem elszigetelt jelenség, hanem egy tudatosan alkalmazott kommunikációs technika. Hétköznapi, látszólag semleges témákba csomagolt politikai állítások jelennek meg, amelyeket a közösségi platform algoritmusai fizetett eléréssel erősítenek fel. Mindez úgy történik, hogy a tartalmat előállító szereplő továbbra is független sajtóként határozza meg önmagát, miközben a tevékenysége egyre inkább kampányjellegű.

Ha vetünk egy pillantást arra, hogy milyen cikkeket hirdet a 444, akkor egyértelművé válik, hogy ők pontosan milyen narratívát is építenek. Mellékletben látható az idén januárban indított hirdetések listája. Az egyik hirdetés szövegében például az szerepel, hogy „az elmúlt évet 573,7 milliárd forintos mínusszal zárta a magyar állam”, egy másik a kórházi VIP-betegekről szól, mások politikai szereplőket vagy közéleti ügyeket érintenek.

Az Európai Bizottság 2019 és 2023 között legalább 17 milliárd eurót fordított civil szervezetek és politikai aktivistahálózatok finanszírozására, és azóta ez az összeg tovább emelkedett. Ezek a források nem kizárólag klasszikus NGO-khoz kerülnek, hanem egy olyan médiakörnyezet fenntartását is szolgálják, amely aktív szerepet vállal a politikai narratívák alakításában.

A kialakuló modell lényege, hogy a közvetlen pártpolitikai kampányt formálisan korlátozzák, miközben a kampányfunkciót részben átvállaló médiatermékek külföldi finanszírozással, jogi értelemben szinte érinthetetlenül működhetnek. A választópolgár számára mindez független újságírásként jelenik meg, miközben a tartalom időzítése, hangsúlyai és terjesztési módja egyértelmű politikai célt szolgál.

A 2026-os választás tehát egy új típusú kampánnyal indul. Olyannal, amelyben nem pártok, hanem médiumok hirdetnek, nem csak magyar forrásokból, hanem sokszor akár brüsszeli pénzekből is, és nem nyílt politikai üzenetekkel, hanem gondosan megformált narratívákkal.