Pride igen, Bors nem?

️ Az aktivista bírák szelektív jogérzete a bírósági döntések végrehajthatóságát illetően mélyen alááshatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat

Már online is elérhető a Tisza Párt megszorító terveit bemutató Bors különszám, amellyel kapcsolatban a Párt elnöke a Fővárosi Törvényszékhez fordult, amely Magyar Péter szerint december 20-i hatállyal eltiltotta a Borsot a kiadvány terjesztésétől. A lap kiadója mivel nem kapott hivatalos tájékoztatást erről a döntésről, illetve a tiltásról, így a kiadvány terjesztését nem állították le.

Érdekesség, hogy a tiszás megszorító csomagot bemutató lap ellen sajtóhírek szerint egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével.

Az ügyben megszólalt az általunk már többször bemutatott árnyékszervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie), hangsúlyozva, hogy “ a magyar bíróságok döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek, azok betartása nem opcionális.”

Mint korábban megírtuk, "a Mabie látszólag a legnagyobb bírósági érdekképviseleti egyesület - háromezres bírói karból - több, mint ezer taggal, ám a szervezetet ismerő bírsági források szerint a többség fantom tag”. Ez azt jelenti, hogy egy viszonylag szűk kört leszámítva senki sem gyakorolja tagsági jogait.

2025 október 4-én a Tisza Párt híroldala a kontroll.hu büszkén számolt be arról, hogy a “rendőrség és Kúria tiltása ellenére is megtartják a Pécs Pride-ot, az egyenlő jogokért demonstrálók a pécsi Kossuth téri gyülekező után vonulnak fel a városban – akár bírságot kockáztatva”.

Az akkori tiltás ellenére megtartott demonstráció kapcsán a szervezőket nem szólították fel a Kúria döntésének a betartására sem - az egyébként a Bors folytatólagos terjesztésén most felháborodó - az aktivista bíróegyletek (Mabie, Res Iudicata) sem azok az ügyvédi szervezetek (Ügyvédkör), amelyek szeretik beállítani magukat a jogállamiság éber őreként.