Globalista terveit vázolta a TISZA agrár-programfelelőse

️ Néhány hónapja beszélt arról Bóna Szabolcs, Magyar Péter fő mezőgazdasági szakértője, hogyan kell a magyar gazdáknak alkalmazkodni a globális folyamatok kihívásaihoz, a jelenlegi (szuverenista, patrióta - a szerk.) agrárpolitika szerinte nem tartható.

Bóna Szabolcs, aki időközben a párt országgyűlési képviselőjelöltje lett, egy kiszivárgott felvétel tanúsága szerint - többek között a bukott vezérkari főnök, Ruszin Szendi Romulusz - társaságában egy kapuvári tiszás fórumon, többek között arról beszélt, hogy a halgazdaságokról sem tud például sok jót mondani, az erdőgazdálkodást is "át kell gondolni", a társadalmi igényeknek megfelelően.

Érdekes egybeesés, hogy az EU 2030-ig tartó erdőstratégiájában is szerepel, hogy a erdőknek létezik többféle funkciója, köztük a társadalmi-gazdasági, környezeti és éghajlati funkciók közötti megfelelő egyensúly megtalálása során, de az is benne van a programban, hogy fakitermelés és a faipar a legveszélyesebb ipari ágazatok közé tartozik, és magas a munkahelyi balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a korai nyugdíjazás aránya. További adalék, hogy Brüsszelben a közelmúltban megegyeztek Európai Unió 2026-os halászati kvótákról és fogási lehetőségekről szóló előirányzatáról, a megállapodás rögzíti a teljes megengedett kifogási mennyiségeket (TAC) és halászati erőrát (fishing effort) a legfontosabb kereskedelmi jelentőségű halfajokra több tenger- és óceánmederben (Atlanti-óceán, Északi-tenger, Földközi-tenger, Fekete-tenger). A tervezett uniós cél a fenntarthatóbb halászat, a tudományos ajánlások figyelembevétele és a halállományok védelme, miközben biztosítja a szektor számára a tervezhetőséget 2026-ra.

Bóna szerint az ukrán EU-tagsággal csak riogatnak, de szerinte ez nem reális, mert az EU-val már úgyis van megállapodása az Uniónak. Elmondása alapján a világ egy "nagy falu", mert a globalizáció azt hozta, hogy majdnem minden termék a világban versenyez egymással". Ezért, ha azt gondoljuk, hogy változtatás nélkül azt mondani (amit a kormányzat hangoztat), hogy "mi megvédjük a magyar gazdákat" szerinte "illúzió". Lehet, hogy véletlen, de az EU mezőgazdasági politika (pl. a Közös Agrárpolitika — CAP) nemcsak belső támogatási eszközökről szól, hanem az agrárpiacok nemzetközi kontextusával is számol, beleértve a világpiacot és a globalizációból adódó lehetőségeket, illetve a Európai Unió mezőgazdasági dokumentumaiban szerepelnek utalások a globalizációból fakadó lehetőségekre és pozitív hatásokra.

A TISZA agrárpolitikusa emellett arról is beszélt, hogy részt vesz a párt programírásában, "ingyen", illetve a “szakma iránti szeretetből”. Ha ez igaz, könnyen megérthető, hiszen, az Ellenpont "Újabb oligarcha-család Magyar Péter körül – bemutatjuk Bóna Szabolcs agrárbárót agrárbárót" című írásban azt mutatta be, hogy a Bóna család a rendszerváltás előtt „jelentős hatalommal bírt, amit a politikai fordulat után sikeresen átmentettek”. A cikk állítása szerint Bónáékkal egy újabb „kommunista oligarcha-család” jelent meg Magyar Péter mögött. A Telex próbálta cáfolni az elemzésben leírtakat, sikertelenül.

Vélhetőleg Magyar Péterék kormányprogramjára vonatkozott Bóna kijelentése arra vonatkozóan, hogy azt nem Brüsszelben, hanem itthon írják, ez ugyanakkor egybeesik azzal, hogy a nemrégiben kiszivárgott, 600 oldalas tiszás brutális megszorítócsomagot tartalmazó programot a hírek szerint valóban magyarországi szakértők, többek között Dálnoki Áron és Lengyel László írhatták.