Drámaian enyhe bírói ítéletek születtek a gyermekvédelem kapcsán?

️ Egyre több ügyben jelenik meg az a közéleti narratíva, hogy a fiatalkorú elkövetők esetében nem az áldozatvédelem, hanem az elkövetők jogi és intézményi védelme kerül előtérbe, ráadásul a gyermekvédelmi eljárásokban az ítélkezési gyakorlat egy tanulmány szerint a közelmúltig megdöbbentő tendenciát mutatott.

A vita ugyanis nem pusztán politikai reakciók vagy közösségi médiás indulatok mentén bontakozott ki, az aktivista bírákból álló Res Iudicata Egyesület is a megjelentetett egy közleményt a Szőlő utcai ügy kapcsán. A dokumentum markánsan bírálja azokat a politikai lépéseket, amelyek a közbiztonság és a rend helyreállítását hangsúlyozzák, és „hangulatkeltésnek” minősíti az ilyen megközelítéseket.

A közlemény központi eleme a „gyermek legfőbb érdekének” abszolút elsődlegessége. A szöveg következetesen nem elkövetőkről vagy bűnözőkről beszél, hanem gyermekekről, még akkor is, ha az érintettek erőszakos bűncselekmények miatt kerültek javítóintézetbe. A hangsúly nem a cselekmények súlyán, hanem az állami fellépés arányosságán és jogszerűségén van.

A szöveg kritikusainak tekinthető forrásaink szerint ez a torz és szakmaiatlan értelmezési keret már túlmutat a klasszikus gyermekvédelmen. Úgy látják, hogy a jogvédői és bírói nyelvezet egy része nem pusztán védi, hanem relativizálja is az elkövetett bűncselekményeket, miközben az áldozatok nézőpontja háttérbe szorul. A Szőlő utcai ügy éppen ezért vált szimbolikussá: nem egy intézmény működéséről, hanem egy szemléletről szól.

Az aktivista bírák elfogult és egyoldalú megközelítése azért is döbbenetes, mert egy, az Ügyészek lapjában megjelent tanulmány szerint például annak ellenére, hogy valaki éveken keresztül tartja terrorban családját, aki megalázza, testileg és lelkileg kínozza gyermekét, nagyon valószínű, hogy maximum felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltetik.

“2015-ben az összes elkövető 24%-a kapott végrehajtandó szabadságvesztést, míg 2020-ban a büntetés tovább enyhült: mindössze 18%-uknak kellett börtönbe vonulnia.”

Fontos rögzíteni, hogy e vonatkozásban is a Kúria feladata bírói gyakorlat formálása például a jogegységi eljárás eszközével, a tárgybeli időszakban az a Darák Péter volt a legfőbb bírói fórum elnöke, akiről a jelenlegi kormány irányába rendszerkritikus, illetve baloldali kötődésű bírák felé tett gesztusok egyes részleteiről már korábban írtunk.