Elismerte Porcher Áron, hogy adatbázis és kocsiztatás van Magyar Péter országjárása mögött

️ Nem számít Magyarország szuverenitása és további megdöbbentő vallomások Porcher Árontól, a TISZA Párt fővárosi képviselőjétől, aki egyébként frissen továbbjutott a párt országgyűlési képviselői előválasztásán.

A pécsi Tisza-szigetek találkozóján 2024. november 23-án különös, sok szempontból riasztó őszinteséggel beszélt Porcher Áron, a TISZA Párt akkor pár hónapja megválasztott fővárosi közgyűlési képviselője. A politikus egy sor olyan kijelentést tett, amelyek világosan kirajzolják: az új politikai kultúrát, szakmaiságot, professzionalizmust és „rendszerváltást” ígérő párt valójában improvizációra, ad hoc ötletekre és amatőr szerveződésre épül. A beszéd során Porcher maga rántotta le a leplet a párt működéséről, és arról, mennyire nincs tisztában a saját szerepével sem.

„Folyamatos improvizálási sorozat”

Már a beszélgetés elején kiderült: a TISZA Párt messze nem egy professzionális politikai szervezet. Ezzel önmagában nem lenne probléma, csakhogy arra készülnek, hogy átvegyék az ország vezetését (miközben támogatóik adatait sem tudják biztonságosan tárolni). Porcher Áron bevallotta, hogy gyakorlatilag minden előzetes koncepció nélkül működnek:

„Azért sem készültem előadással, mert igazából gyakorlatilag tavaly április óta egy folyamatos improvizálási sorozat közepette vagyunk…”

Ez a mondat önmagáért beszél. A TISZA Párt kommunikációja hónapok óta arról szól, hogy ők hozzák el a szakmai alapú politizálást, a kiszámíthatóságot és a felelős döntéshozatalt. Ehhez képest az egyik vezető arcuk szerint egy hosszúra nyúlt rögtönzés a párt tevékenysége. Egy ország irányítására készülő szervezettől ez minimum aggasztó – különösen akkor, amikor magukat hazánk„megreformálásának” (értsd Brüsszel elképzeléseire formálásának) letéteményeseiként próbálják feltüntetni. A mozgalmi lángolás mögött azonban csupán improvizáció és fejetlenség áll.

Brüsszel, mint „kontroll” – Porcher szerint nem Magyarország szuverenitása számít

A beszélgetés következő része még komolyabb súllyal bír. Porcher ugyanis nyíltan elmondta, hogy nem a magyar választók, nem a magyar intézményrendszer, hanem az Európai Unió jelenti számára a végső „ellenőrzést” a magyar miniszterelnökkel szemben:

„Szóval én például nekem nagyon nagy bajom van a kontrollálatlan hatalommal. Például úgy éreztem nagyon sok szempontból, hogy az EU gyakorlatilag egy utolsó potenciális kontroll a miniszterelnökünkön.”

Magyarra fordítva: a TISZA Párt egyik képviselője szerint Brüsszel érdeke és akarata előbbre való, mint a magyar nemzeti önrendelkezés. Miközben a párt előszeretettel hangoztatja, hogy a demokratikus intézmények megerősítésén dolgozik, Porcher valójában azt mondja ki, hogy szerinte a magyar kormány fölé egy külső, szupranacionális kontrollt kell helyezni. Ez a kijelentés nemcsak politikai, hanem geopolitikai iránymutatás is: a TISZA számára az ország vezetésének mércéje nem a magyar nemzeti érdek, hanem az EU aktuális politikai akaratának való megfelelés. Ez pedig egy szuverenista politikát megkövetelő, turbulens geopolitikai korszakban különösen árulkodó és ideológiailag sokatmondóabban a tekintetben, hogy hogyan kormányoznák az országot.

Amatőr országjárás: telekocsis listákkal épült a „mozgalom”

Porcher elmondása szerint a TISZA Párt országjárása sem volt több, mint egy alulról összetákolt kísérlet, ahol a szervezés alapját önkéntesek listái képezték.

„Én akkoriban már beszéltem a telekocsisokkal, és volt egy adatbázisunk, hogy kb. hol mennyi támogatónk van, kihez tudunk segítségért fordulni. Szóval gyakorlatilag én lettem az országjárásnak a felelőse, ragaszkodtam valamennyire a szakpolitikához, de nagyon hamar láttam, hogy limitált időm van.”

Egy országos párt kampányát jellemzően profi kampánystáb szervezi, adatokkal, stratégiával, célcsoport-elemzéssel. Ehhez képest Porcher beszámolója arról árulkodik, hogy a telekocsi-csoportok jelentették a politikai „infrastruktúrát”. Önmagában az sem lenne óriási probléma, hogy önkéntes listákra támaszkodtak – csakhogy Porcher szavai alapján ebből adatbázist is építettek, feltehetően az érintettek tudta és beleegyezése nélkül. És ha egy szervezet így készül a választásokra, óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon hogyan készülne a kormányzásra?

Készülődés a kétharmadra – és a kikerülésére is

A beszélgetés egyik legaggasztóbb része az alkotmányozássalkapcsolatos. Porcher arról beszél, hogy a TISZA Párt az Alaptörvény megváltoztatásának lehetőségeit keresi – akár 2/3 nélkül is:

„Vannak opciók, akár hogyha nincs 2/3 is, de tény, hogy az a cél, hogy meglegyen az a rugalmasság.”

Ez nyílt elismerése annak, hogy a TISZA Párt akár a demokratikus játékszabályokat megkerülve is hozzányúlna az alkotmányhoz, ha győznének, de nem lenne elég parlamenti mandátumuk. A politikus itt gyakorlatilag az alkotmányos rend „rugalmas” értelmezéséről beszél – ami eddig inkább a baloldali szélsőséges szervezetek retorikájára volt jellemző.Most azonban a TISZA egyik megválasztott képviselője tetteegy nyilvános eseményen. Ez pedig sokat elárul a párt alkotmányos kultúrájáról – vagy annak hiányáról. Ne feledjük azt sem, hogy Magyar Bálint volt SZDSZ-es politikus is beszélt már Tisza-sziget rendezvényen hasonló ötletekről.

Porcher párttagsága: ő maga se tudta, hogy beléptették

A végére pedig jött a beszéd legmegdöbbentőbb eleme: Porcher Áron nemrég tudta meg, hogy egyáltalán tagja a TISZA Pártnak.

„Nemrég megtudtam, hogy én is párttag vagyok, és én részt vettem az előző… kettő közgyűléssel ezelőtt lettem párttag, és az előzőn már én is részt vettem.”

Ez nem csupán komikus, hanem egy súlyos szervezeti problémára is rávilágít. Milyen párt az, amelyben egy megválasztott képviselő nem tudja, mikor lett tag, vagy hogy egyáltalán az lett? Hol van a tagság nyilvántartása, a belépési eljárás, a szervezeti fegyelem? Ha még a saját képviselői sincsenek tisztában jogi státuszukkal, akkor milyen belső rend szerint működik ez a politikai alakulat? Mondjuk az is igaz, hogy anno Tarr Zoltán is a Facebookról tudta meg, hogy EP-képviselőjelölt lett...

Kaotikus amatőrizmus

Porcher Áron beszéde egyetlen órában több információt árult el a TISZA Párt valódi működéséről, mint az egész hivatalos pártkommunikáció hónapok alatt. A kijelentések alapján:

• improvizációra épül a párt működése,

• Brüsszelhez igazítanák a magyar politikát,

• alkotmányos megoldásokat keresnek 2/3 nélkül is,

• még a saját párttagságuk sincs átláthatóan vezetve.

Így akarnák átvenni egy ország vezetését? A pécsi beszélgetés alapján egy dolog biztos: a TISZA Párt valójában nem a professzionalizmus, hanem a politikai improvizáció pártja. És ez Magyarország számára több mint aggasztó.