Külső nyomásra kényszerült visszalépésre egy perben a Kúria

️ A lépés egyértelműen összefügghet a tiszás adatszivárgási botrány miatti nemtelen támadásokkal

A legfőbb bírói fórum mai közleményében jelezte, hogy alperesként egy bíró által indított eljárásban, amelyet a legfőbb bírói fórum jogerősen megnyert, visszavonta felülvizsgálati kérelmét, tekintettel a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra.

Anélkül, hogy konkrét összefüggésekre utalnánk, érdekesség, hogy a legfőbb bírói testület korábban rögzítette, hogy miután a sajtóhírek alapján bírák nevei is megjelentek a Tisza Világ applikáció adatszivárgási ügyében, igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében “a Kúria készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására.”

Az ügyben több durva, a Kúria és a vezetőség tekintélyét és méltóságát sértő cikk jelent meg, elsősorban a külföldről finanszírozott ellenzéki médiumokban, sőt a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter is méltatlanul vulgáris kirohanást intézett a kiszivárgott listán szereplő - ezáltal rendkívül kellemetlen helyzetbe kerülő - bírák védelmében. Szintén súlyos kritikai hangnemet ütött meg az eset kapcsán Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója egy olyan német alkotmányjogi blogon, amely alapítójának Maximilian Steinbeis-nek családi cége, a korábbi Steinbeis & Cons. több ismert nácival állt kapcsolatban. Az Ügyvédkör nevű, több baloldalinak tartott ügyvéd által alapított szervezet is megszólalt az adatszivárgási kérdést illetően, a HVG egy cikkében pedig összekapcsolta az elnökségi véleményt az érintetté vált bírák botrányával.

Összegezve az aktivista újságírók, egy európai parlamenti képviselő, de az igazságszolgáltatás szereplői is támadták a legfőbb bírói fórumot. Mindez annak fényében is érdekes, hogy Schiffer András ügyvéd, az Öt című botrányban viszont botrányosnak tartotta, hogy kiderült: a Tisza applikációjának felhasználói között aktív bírák is voltak. „1989. október 23-a óta nem volt arra példa, hogy aktív bírák aktív kapcsolatba kerültek volna párttal, politikai mozgalommal” – emlékeztet. A hatályos törvények nem csak a párttagságot, de azt is, hogy nem fejthet ki politikai tevékenységet – mutat rá. Schiffer úgy véli, aki magára ölti a bírói talárt, és „fölül az ország címere alá”, annak „a politikai konfliktusokat ki kell zárnia az elméjéből”, s aki erre nem képes, az nem alkalmas erre a hivatásra.

A fentiek nyomán nem meglepő, hogy a Kúria az adott munkaügyi perben visszavonta felülvizsgálati kérelmét, amely forrásaink szerint megdöbbentő és szokatlan, ugyanakkor érthető lépésnek számít felsőbírói körökben.