Baloldali jogászok folytatják a támadást a független magyar bíróságokkal szemben

️ Nem csitul a harci kedv néhány balos jogtudor körében, akik, sokszor súlyos rendszerkritikájukkal akarva akaratlanul a Tisza Párt szekértolóivá válhatnak.

Néhány hónapja Bárándy Péter bukott igazságügyi miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy elmélkedett, hogy a magyar Alkotmánybíróság nem rendesen működik, hogy szerinte a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Korábban az ügyészségről is volt néhány keresetlen szava, a testület működését alapjaiban kritizálva. Ismert, Bárándy volt az egyik szerzője a Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel korábban a Népszavában megjelent irománynak, amelynek kapcsán arról beszélt, hogy „lehet az egy megoldás, hogy a parlament átveszi az Alkotmánybíróság szerepét, és megsemmisíti az alaptörvényt, bizonyos részeit pedig határidőig hatályban hagyja”.

Ezzel nem egyező, de célját tekintve hasonló szempontok mentén érvelt Hack Péter jogtudós is, szerinte nem kizárható, hogy az "Alkotmánybíróság úgymond kifizetőhellyé válik, a kormánynak tett szolgálataikért megkapják ezt az elegáns pozíciót. A másik értelmezés, hogy két olyan személyt választanak meg, akik közül az egyik évtizedeken keresztül aktív pártpolitikus volt, a másikra pedig a közvélemény jelentős része úgy tekint, mint a Fidesz emberére. Polt Péter először a Fidesz jelölése után lett helyettes ombudsman, majd 2000-ben, aztán utána kétszer is fideszes támogatással választották legfőbb ügyésszé. Mindkettő értelmezésnek rossz üzenete van. Az Alkotmánybíróság a megválasztásukkal még kiszolgáltatottabbá válik annak a kritikának, hogy nem pártatlan szakmai szervezetként működik, hanem a kormányzati érdekeket képviseli."

Hack e körben korábban úgy fogalmazott, hogy az "Alkotmánybíróság tagjait most a Fidesz szavazataival választják meg. Ez olyan, mintha a futballban az egyik csapat gyúrója lenne a bíró. Ugyanez a gondom a legfőbb ügyész, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetében. Ezeknek a rendkívül fontos közjogi méltóságoknak pártpozícióvá tétele aláássa a közbizalmat." Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy "nagyon veszélyesnek érezné, ha az ellenzék kétharmados többség nélkül helyezné hatályon kívül az Alaptörvényt. Ebben az esetben ugyanis permanens alkotmányos válság következhet, az államszervezet felbomlása és szétesése, ami akár polgárháborús helyzetet teremthet."

A Kúria ítélkezési gyakorlata is kerül időnként nemtelen, szakmaiatlan kritikai célkeresztbe. Litresits András baloldali jogász, ügyvéd a legfőbb bírói fórum egyik ítélete kapcsán úgy fogalmazhatott sajtóhírek alapján, hogy a testület egy korábbi verdiktjéhez képest kettős mércét alkalmazott abban az eljárásban, amelyben a Kúria felülvizsgálati döntésében Orbán Viktor miniszterelnök javára határozott a Hírklikk ellen indított sajtóperben, Litresits pedig utóbbi alperesi jogi képviselője volt.

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, egy konkrét nemzetközi példát legalább találtak maguknak a balliberális jogászok, ugyanis Fleck Zoltán 2024-ben a Klikk TV-ben méltatta a lengyelországi folyamatokat. „Van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést” – fogalmazott akkor Fleck. A lap azt is megjegyezte, hogy Magyar Péter a Fleck Zoltánéhoz hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor korábban hetekig a szerinte „kétharmaddal bebetonozott pártfunkcionáriusok”, vagyis az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetése, az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök menesztésével kampányolt.

Azóta több neves politológus és jogász - köztük, ahogy említettük Hack Péter is - mutatott rá ennek súlyos veszélyeire.

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1933054250734522772?s=61