A Partizán egyik munkatársa korábban megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és most a vírusról forgat!

A Partizán nevű baloldali csatorna egyik vezető munkatársa egy olyan személy, aki korábban megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Janan Mirwais most a Partizán kötelékében az egyik legkritikusabb témában forgat a száj- és körömfájás-járványról. A továbbiakban bemutatunk 3 tényt, amelyek egymástól függetlenek, de mégis érdekes kérdéseket vetnek fel.

️Kicsoda a Partizán produkciós vezetője?

A hivatalos jelentések szerint Janan Mirwais afgán származású, 1986-ban született Kabulban, és korábban a MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport) nevű civil szervezet munkatársa volt. Ez a szervezet tüntetést szervezett a terrorizmussal vádolt Ahmed H. szabadon bocsátásáért, hajókat úsztatott a Dunán a nemzeti konzultációk ellen tiltakozva, valamint logisztikai támogatást nyújtott a 2015-ös migránsválság idején a Keleti pályaudvar körüli káoszban. A magyar szolgálatok szerint Mirwais e tevékenységek, valamint háttere miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatal nem járult hozzá a nemzetbiztonsági bizottságban zajló munkájához – a döntést a belügyminiszter is megerősítette.
Bár az elutasítás konkrét indoklása máig nem nyilvános, a magyar állam részéről a kockázatértékelés egyértelmű volt. A „nemzetbiztonsági kockázat” minősítés nem bűncselekményre utal, hanem olyan kockázatra, amely az állam szuverenitását, döntéshozatali szabadságát vagy biztonsági érdekeit veszélyeztetheti – különösen, ha valaki külföldi szervezetekhez, ideológiai hálózatokhoz kötődik, vagy befolyásolható háttérrel rendelkezik.

️Szándékosság a járvány mögött? Vizsgálat indult

A száj- és körömfájás terjedésének hátteréről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter április 10-én azt mondta: nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes módon, hanem mesterséges úton került be az országba. Egy laboratóriumi szóbeli tájékoztatás alapján olyan jelzés is érkezett, hogy a kórokozó „kémcsőben keletkezett”, vagyis akár szándékos behurcolásról is szó lehet. Noha írásos megerősítés egyelőre nem áll rendelkezésre, a kormány vizsgálatot indított az ügyben, hogy kizárja vagy igazolja a tudatos beavatkozás lehetőségét.
A mezőgazdasági ágazat számára a kérdés létfontosságú: a járvány megfékezése mellett az is kardinális, hogy kiderüljön, véletlen balesetről vagy irányított akcióról van-e szó?

️A Partizán és a fertőzés útvonala – véletlen vagy figyelmetlenség?

Bohár Dániel riporter a közösségi médiában vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni: a Partizán forgatóstábjának mozgása és a vírus terjedése között lehet-e bármilyen összefüggés. Mint írta, a stáb a fertőzött területeken készített riportokat, majd nem sokkal később a korábban nem érintett Rábapordányban is megjelent a betegség – ott, ahol éppen Magyar Péter agrárszakemberével, Bóna Szabolccsal forgattak.

Bohár így fogalmazott:
„Nem mondom, hogy a Marxi hibája, dehogy. Viszont érdekes egybeesés. [...] Talán a fertőzött helyekről átmenni egy másik településre (kamerákkal, stábbal, stb.) nem biztos, hogy jó ötlet volt.”

️Kérdések maradnak

A történet tehát nem csupán járványügyi, hanem politikai és nemzetbiztonsági szempontból is figyelmet érdemel. A nyilvánosság számára nem biztos, hogy ismert: a Partizán vezető pozíciójában ma egy olyan ember dolgozik, akit a magyar állam egyszer már nemzetbiztonsági kockázatként értékelt. A kérdés az, hogy mennyire etikus ez a szerepvállalás, és vajon a közönség tudatában van-e, hogy ki áll a kamera mögött – különösen akkor, amikor épp érzékeny, az ország gazdasági stabilitását is fenyegető ügyekről szóló anyagok készülnek.