️ én értem, sőt megértem, hogy Gálvölgyi Jánosnak most nem jó. azt pedig még az előbbinél is jobban értem, miért nosztalgiázik a Kádár-rendszer után. és a leglegleg meg azt értem, mitől áll értetlenül a jelenlegi helyzet előtt.

️ az a helyzet, hogy Gálvölgyi egyáltalán nem csak az, amit gyerekként vagy nem gyerekként az RTL-en láttál tőle a Gálvölgyi Show-ban meg a Pasikban. tudott ő nagyon tisztességesen drámai szerepet is játszani és bár elég sokat köszönhet Benny Hillnek, de azért igenis vannak szórakoztató szkeccsei ‘90 előttről.

️ na de ami a minapi telexes beszélgetésében elhangzik, az rámutat, milyen az, ha a művész egy diktatúrában szocializálódik és értetlenül néz 34 éve, hogy most mi van? mert most tényleg nem tudja senki felhívni az Aczél elvtársat, ha lakás kéne neki. és nem lehet alázatosan járulni az Aczél elvtárshoz, hogy ezt meg azt, ha lehet, ne azonnal tiltsa be, kérem szépen.

️ teljesen buta duma azt mondani, hogy de most is van ilyen meg olyan a kultúrpolitikában. mindig van ilyen meg olyan minden politikában. egyszerű, eldöntendő kérdés mutatja meg a különbséget: be lehet ma bármit tiltani politikai okokból? nem. akkor ez ennyi.

️ Gálvölgyi persze nem ezt szokta meg. Gálvölgyi azt szokta meg, hogy az elvtársai mindent is elintéznek, aztán jól van. és ezért még happy volt a ‘90-es években, meg tovább is. csak 2010 óta, azóta nagyon nem happy.

️ soha nem lehet eleget ismételni: a balos tömegpszichózis az üléspont alapján választ álláspontot. ha minden az ölükbe hull, csak az országnak rossz, elégedettek. ellenkező esetben világvége van.