️ 86 éve halt meg József Attila

Emlékszem, milyen tragikus volt, mikor róla tanulva megtudtam, rájöttem, rávezettek – nem annyira túlzottan emlékszem már a mikéntre –, hogy ő mindig késve érkezett meg. Ha egy-egy korszakát megnézzük, ami köteteiből egyértelműen levezethető, akkor az általában szabályszerű, hogy amikorra adott gyűjteménye megjelenik, hozzáférhető, akkor már nem az, akinek gondolhatták volna a legfrissebb írásai alapján.
Jó példa erre a Döntsd a tőkét, ne siránkozz-kötet. Mire elkezdődik a hatóságokkal a cécó a könyv körül, nagyjából azzal egyidőben az illegális mozgalom is kiveti magából, kiábrándultsága is erősödik, és élete utolsó, költészetileg talán legérettebb éveiben a világon semmilyen kapcsolata sincs a komcsikkal. Attól se lenne rosszabb, ha lett volna, de nincs.

E téma miatt is érdemes elolvasni Garai László munkáját, a József Attila identitásait.
Hiszen önmagában az milyen meg nem értettség-élmény, hogy még mindig annak hisznek, aki már nem vagy. Sőt, kevesen lehetnek ezzel tisztában, de Józsefnek volt egy rövid ideig tartó, kifejezetten jobbos időszaka is. Szántó Judit naplójából tudjuk, hogy megírt egy, „A nemzeti sz️cℹ️️lizmus” című programszöveget, ami arra reflektált, hogy egyes hazai, alapvetően komcsi korifeusok szerint a szocializmus nemzetközi dimenziója kifújt azzal, hogy a német munkások másfajta szocializmus mellett döntöttek, de Szántó elmondása szerint a költő ennek közlésétől az ő kérése miatt letett.

Még az is érthető, hogy örökre béklyót tett Horger Antalra, az amúgy kiváló kutatóra, miközben Horger vele annak idején a saját véleményét közölte, nem professzori minőségben. Mindenki változik, a maga lineáris tragikumában kevesen alkotják meg úgy az életművet, mint a szenzációs Radnóti, aki első kötetének első versében beszél arról, hogy ahol hevertek, eldőlt a szár, majd az utolsó razglednicában sárral kevert vér szárad a fülén, miután mellézuhant.

️ Ez most zárójeles: tizenvalahány éve vagy talán régebben kiadták a Bori noteszt, egy az egyben. A kiadványban ott volt a másolat, abban a formában, ahogy exhumálás közben előkerült. Akkor meg is vettem, ma talán csak antikváriumokban hozzáférhető. Ha van kereskedelmi forgalomban, érdemes beszerezni.

Tanulság? Jó lett volna, ha valaki életében úgy igazán, nagyon szereti József Attilát. És persze nem ártott volna, ha – ahogy azt egyre többen pedzegetik – Gyömrői Edit nem kezeli félre, ami lassan 100 év távlatából nehezen róható fel neki, de mégis, na.
Azt tudtátok, hogy Kozmutza Flóra nevét, aki később Illyés felesége lett, Illyés soha nem írta le a verseiben, József iránti tiszteletből?

Ma pirulákkal kezelni lehetne a betegségét. (Faludy írja valahol, hogy egyszer közösen italoztak Józseffel, mire arra lett figyelmes, hogy József csendesen, szinte hangtalanul sír, szemei alá tartva a poharat, amelybe csak gyűltek a könnyek.) Lehet, akkor nem alkotna ilyeneket. Lehet, akkor boldog volna. Szerintem az utóbbit választaná.