️ A baloldal f️sℹ️zmusnak nevezi a konzervativizmust és ezzel tolja mindinkább szélsőbaloldalra a politikai centrumot

️ Az ember már-már 1993-ban érzi magát, egy szeles délutánon, amikor a Parlament előtt délceg, eltökélt tekintetű, valódi hazafiak dacoltak az MDF-kormány t€rrorjával, és az önkénytől sem megrettenve nyitották ki esernyőjüket a barna eső ellenében. A Demokratikus Charta kárvallottjai ma sem kevésbé nevetségesek, mint akkor. A különbség csupán annyi, hogy ezzel a butasággal annak idején választásokat tudtak eldönteni, hiszen az embereket évtizednyi közéleti lefojtottság és kibeszéletlenség után könnyűszerrel át lehetett verni, de mára sokszorosan eljátszották a bizalmat és ezeket a művi rettegtetéseket a választók a helyükön kezelik.

️ Legfrissebben a 444 vette elő a régi mesét, miszerint f️siℹ️ztoid, még inkább f️sℹ️szta helynek tartja egyre több választó az országot és erről még egy komoly, írógéppel készült felmérésük van. Persze én nem tudom, hogy nyugdíjas munkásőrökön és wannabe w️ke idi️tákon kívül ez ki szerint igaz, de nosza, nézzük meg!

Mert mi is maga a f️sℹ️zmus? Hívjuk segítségül a teoretikusok, Gentile és Mu$$olℹ️nℹ️ szavait: harcolni szükséges a hierarchiáért, az államon belüli egységért és a növekedéséért. Hittek persze egy fokig a hagyományok szükségszerűségében, a nagy civilizációk eszmei továbbélésében, de a progresszióban is - nem véletlenül tartják egyesek a f️sℹ️zmust az első archeo-futurista-irányzatnak. Ebből is következik vonzalmuk például a művészeti futurizmus felé, lásd még azok lájkolását vice versa, mint Marinetti esetében.

Most szorul el a balosok torka, de Mu$$olℹ️nℹ️re és Gentilére a legnagyobb hatással két gondolkodó volt, Hegel és Marx. Ja, az a Marx. Mindez annyira igaz, hogy mindketten mélyen osztották Marx dialektikáját és az osztálykonfliktusokról vallott elveit, bár Mu$$olini a politikai cselekvés egyszeregyében inkább a lenini utat látta járhatónak, semmint a marxit. Az, hogy Mu$$olℹ️nℹ️ végül ghostolta Marxot, főleg Nietzschének és valamelyest az olasz elitista iskolának köszönhető, olyan, mára sokak számára elfelejtett neveknek, mint Robert Michels és Vilfredo Paleto. Biztos ami biztos, Mu$$olℹ️nℹ️ sokat merített Georges Soreltől is, ami a társadalmi erőszak szükségszerűségét illeti, nyilván nagy és szent elvek mentén - érzem, hogy itt még mindig összefut a balosok szájában a nyál.

De az elvi és társadalmi háttér után nézzük meg a gazdasági vetületet is, mert ez az eszme legalább annyira pénzügyi know-how, mint szociológiai.
A korporatív gazdálkodás történelmileg igazoltan megtalálható már a Római Birodalomban is, aztán a feudalizmus idején a céhek lettek védett gazdasági testületek.

A korporativizmus a 19. századtól vált újra népszerűvé, jórészt reakcióként a laissez faire közgazdaságtanára. Adam Müller, úgyis, mint a modern korporativizmus első teoretikusa, a középkori céhes berendezkedéseket szemlélve jutott arra, hogy szerinte etikailag megfelelőbb rendszernek mutatkozik, mint a korabeli, mert a társadalmi osztályok érdekei sokkalta inkább képviseltek. A századfordulón már egyre-másra tűntek fel azok a gondolkodók, akik a korporativizmusban látták a gazdasági élet következő, nagy lépését, mint Spengler vagy Feder. Ausztriában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Írországban is
komoly társadalmi bázissal bíró korporatív mozgalmak jöttek létre.

A New Dealben – főleg Keynes-nek köszönhetően – szintén letagadhatatlan a korporatív hatás. További részletezés helyett elég annyi, hogy a 20. század első felében a gondolat maga nem kötődött kizárólagosan egyik eszmeiséghez sem.

️ Nos, ha végighaladunk az előbb felsoroltakon és párhuzamba állítjuk az Orbán-kományt a f️sℹ️szta Olaszországgal, akkor mindenhol gyökeres különbségeket látunk.

* A F️Sℹ️ZMUSNAK KOMOLY ÉS ELMÉLETILEG JELENTŐSEN MEGALAPOZOTT IDEOLÓGIÁJA VOLT, MIND TÁRSADALMI, MIND GAZDASÁGI KÉRDÉSEKBEN. AZ ORBÁN-KORMÁNY EZZEL SZEMBEN IDEOLÓGIAILAG SOKKAL KEVÉSBÉ DOKTRINER, TÁRSADALMI-KERESZTÉNY ALAPOKON ÁLLÓ, VILÁGNÉZETI KÉRDÉSEKBEN KONZERVATÍV, GAZDASÁGILAG ALAPVETŐEN JOBBOLDALI POLITIKÁT FOLYTATÓ HATALOM, AMELY OLYANNYIRA BELE AKAR SZÓLNI AZ EMBEREK HÁLÓSZOBAI ÉLETÉBE – EZ GYAKORI KRITIKAKÉNT MEGKAPOTT A CSALÁDTÁMOGATÁST ÉS EGYEBEKET ILLETŐEN –, HOGY MÉG A KDNP SEM MERI KOMOLYABBAN ELŐSZEDNI AZT A BIZONYOS GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁST, AMI EURÓPAI SZINTEN IS KIFEJEZETTEN MEGENGEDŐNEK SZÁMÍT.

* A F️Sℹ️ZMUS VELEJÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ MEGSPÓROLHATATLAN MARX ÉS MUNKÁSSÁGA. EZ NYILVÁN A BALOLDALI POTENTÁTOKNAK NEM TETSZIK, DE MU$$OLℹ️nℹ️ NEM TUDOTT OLYAN PÁLFORDULÁST VÉGREHAJTANI, HOGY NE MARADJANAK SÚLYOSAN BALOLDALI ELEMEK A POLITIKÁJÁBAN.

* PÁRTKÖZPONTBÓL IRÁNYÍTOTT ERŐSZAKSZERVEZETEK, VALÓJÁBAN IS ELNYOMOTT ELLENZÉK, TEHÁT HOGY TILOS, NEM EZ A KAMU SZEREPJÁTÉKOZÁS A KARMELITÁNÁL ÉS DEKLARÁLT EGYPÁRTRENDSZER NÉLKÜL NINCS F️Sℹ️ZMUS. HA EBBŐL CSAK EGY HIÁNYZIK, AKKOR SINCS. NEM LÉTEZIK, KÉPTELEN LÉTREJÖNNI, MEGOLDHATATLAN. CIFRÁZZAM MÉG? A FACEBOOKON MEGTAPASZTALT VISSZHANGKAMRA BIZTONSÁGÁBAN EZEK BIZTOSAN LÉTREJÖTTEK, DE EZÚTTAL NEM A FANTÁZIAVILÁG LANGYMELEG SARÁRÓL BESZÉLEK, AMIVEL BE LEHET KENNI A SZEMEKET, HANEM SZIMPLÁN A VALÓSÁGRÓL, BÁRMILYEN SZÜRKE IS LEHET.

Pont a ’90-es évek mutatják meg, hogy ezzel a baloldallal szemben miért nem viselkedhet úriemberként a jobboldal. Ugyanis bármilyen nagyvonalúságot, megegyezésre hajlandóságot gyengeségnek tekintenek és torokra mennek. Ez az, amit Antall József, illetve még az első Orbán-kormány sem értett meg. Azzal szemben nem érdemes megértőnek mutatkozni és neki békejobbot nyújtani, aki csak akkor nyugodna meg, ha még aznap véget vetnél a politikai pályafutásodnak és emigrálnál.

️ A hasonló cikkeket íróknak és a mögöttük létező erőtereknek a gyenge jobboldal hiányzik, amelyik nem határozta meg magát sehogyan, csak úgy, hogy az biztosan megfeleljen a baloldali igényeknek is, és igazodási pontként a balatonszárszói értelmiség tanácsát kérte ki. Nekik az a feldolgozhatatlan fájdalom, hogy
a jobboldal tespedtsége, aktivitásra való képtelensége nemzetközi és hazai szinten is a múlté, és a támadásra, amire korábban csak a baloldal volt képes – és gyakorolta is mindig, hajaj –, örömmel vállalkozik.

Ráadásul rendkívül sikeres benne.
Mégis, még mindig ott tartunk, hogy amennyiben az a rosszul idomított jobbos egy kellemetlen lépést tesz – értsd, nem tetszik a baloldalnak –, akkor jönnek az ismert diktatúrákat tartalmazó ordítozások. Hiszen ez olyan sokáig bejött!
️ Nos, most már nem.