ismeritek azt a szolzsenyicin-idézetet, amely a kommunistákról szól, káros emberekről és egyebek? az a baj, hogy én még nem akadtam nyomára annak, hogy ez az idézet valóban létezne, akármilyen frappáns is.

️ vagyis na, annyira nem frappáns. jót mond, de nem jól. számtalanszor találkoztam már azzal a helyzettel, hogy a tipikus, kölcsey által bravúrosan megfogalmazott tétel nem teljesült: jót s jól. ha a forma nem az igazi, nem stimmel alakilag, akkor hiába dicséretes a célja, nem lesz _jó_. ezért nem jó például - hogy egészem friss jelentkezőt mondjak - a hadik-film. amíg látványosnak kell lenni, nem rossz, de komolyan, molnár áron, mint verekedő, balhés, csajozós gvadányi? és aztán nála jobb színészek is elvéreznek abban, hogy alig van rendezés és forgatókönyv.
mindegy, ez most mellékes.

️ szolzsenyicin állítólagos idézete nem irodalmi és ilyen stílusú szöveg egyszerűen nem jellemző a prózájára. cáfoljatok meg, örömmel venném! szokták volt mondani, hogy a lenin zürichben című regényben vagy a hogyan mentsük meg oroszországot elnevezésű röpiratban szerepelnek a mondatok.
️ lehetnének az előbbi dokumentumregényben, de nincsenek. eleve érdekes volna ilyet állítani lenin nézőpontjából. egy röpirat alkalmasabb területnek bizonyulna erre, de ott sincs ilyen - legalábbis semmi nyoma.

úgy tűnik, hogy minden nemzetközi nyoma az idézetnek - amiből amúgy sem nagyon van - mind a magyar említéshez nyúlik vissza, mint forrás. semmi nem zárja ki, hogy egy névtelenségét krónikusan őrző magyar krónikás filológus találta meg talán egyedül ezt a szövegrészletet szolzsenyicin életművében, de ezt be kéne bizonyítani. ez itt és most minimum nehézkesnek tűnik.

️ szolzsenyicin remek író anélkül is, hogy ezt neki tulajdonítanánk és a komcsik sem lesznek attól jobbak, hogy valószínűleg szolzsenyicin nem írt ilyet.