Megmondom őszintén, teljesen hidegen hagy, hogy mi lesz az ukránokkal. Egy dolog fontos velük kapcsolatban, hogy nagy ország, ami szélesen elterül Oroszország és Magyarország között. Én azt látom, és az érdekes, milyen szisztematikusan, a Kárpát-medence környékén rég látott módon nyomják el a magyar, meg egyébként orosz kisebbséget is.
És nem, baromira nem hat meg mondjuk a Krím helyzete sem. A Krím soha nem volt az ukránoké, Hruscsov egyszerűen hozzácsapta az egyik szovjet tagköztársasághoz. Nem mindegy, hogy névleg kihez tartozik? Ettől ukránná vált volna? Kiknek van több joguk Erdélyhez, nekünk vagy a románoknak? Pedig kétszer annyi ideje áll a román állam fennhatósága alatt Erdély, mint volt ukrán uralom a Krímben.

Engem az zavar, hogy Oroszország fegyveres konfliktusba szorításával most valószínűleg hosszú időre megszűnik a lehetősége a mi különutas, Nyugat-Európával szemben nem önsorsrontó orosz-politikánknak. A gondviselés óvó kezén múlhatott csak, hogy a konfliktus elmérgesedése előtti időszakban tető alá lehetett hozni a gázmegállapodásunkat, a németek meg a szó szoros értelmében fagyoskodhatnak. Kinek mit intézett a kormánya, ugye.
Szóval ez a tény feszélyez, de ez nagyon. Hogy Európa az eddiginél is komolyabban tökön lövi magát a jóemberkedésben és abbéli igyekezetében, hogy megfeleljen az USA hatalmi igényeinek. Annak az USA-nak, amely értelemszerűen gyengíteni szándékozik Európát.

️ A teljes cikkem a PestiSracok.hu oldalán:
️https://pestisracok.hu/a-kanadai-diktaturatol-az-orosz-agresszioig/