Az a szomorú - és értem ezt minden, manapság fellelhető lelki deformációkra -, hogy régen az embereknek segíteni akart a társadalom, amikor látták, hogy súlyos elmebajjal küzdenek, ma pedig az a progresszív hozzáállás, ha segítesz megélni a lunatikus képzelgéseit.
Amikor azt mondod, hogy az elmebetegeknek empátiára és valódi segítségre van szüksége, olyan gyorsan leszel fasiszta, mint ahogy Alföldi darabot rendez vagy szerepel ad hoc módon, a hatalmas elnyomás közepette.

Nagyon szomorú és rideg hellyé vált a világ, mert azokat, akik támogatásra szorulnának, a lovak alá dobják, cinikus, rideg módon, elfogadásról hazudozva.
Nem beszélve arról, hogy az a szakember, aki ebben és a hasonló _átalakulásokban_ tevőleges szerepet vállal, sarlatán.