Hallod, olvastad, hogy Ács Dani mekkorát ment a Soros-blogon? Tudod, a ge️is játszóteres arc. Meg aki milliomodik próbálkozásra próbálta elővenni 2021-ben is a “MiNdEn JobBoS nÁcI hA nEm TéRdEl!!4”-féle dumát. Még a régi, matulás, indexes életérzés hátvédje, aki biofüvet meg katit nyomat videókban, de Uj “már a naplemente vérvörösénél is komcsibb Népszabiban toltam a gonzót” Péter végülis ezért fizeti.

Ács ma a best of mindenszarizmus-életérzéssel akart lesújtani Szánthó Miklósra, mert... Mert dobálgatták a progresszív darts-ot az irodában, nagy a hőség és ez jött ki? A zongorázó macskák és az új-zélandi súlyemelő manusgádzsi között kormánypárti fikázást talált el a nyíl? Valami ilyesmi lehetett.

Volt régen az a matulás, magyar narancsos, gonzó megoldás, amikor a srácok egy része feltalálta Magyarországon Hunter S. Thompsont, valami olyasformán, mint Johnny Depp a Rumnaplóban, szóval viszonylag érdekesen, nem annyira formabontóan, de láthatóan szerelemprojektként. Aztán ugyanez a brigád manapság is megmaradt Johnny Deppnek, csak a Karib-tenger kalózai sokadik felvonásában mutatott formáját hozva.

Ilyen formátlan, egykori figurájukra csak körvonalakban emlékeztető, hakniízű módon. Ami nagyon humoros próbál lenni, de valójában kínosan rossz, minden geget nélkülöző, lehangolóan nyilvános wc-szagú. Értjük mi, hogy a szerkesztőségben plusz falatozás jár érte az aluljárós vietnámi büfében, ha a kiosztott munkatárs ütni készül valakit, de ennek úgy kopott meg a bája, mint az egyszeri mikroadományozók száma.

Ez a legrosszabb a személyeskedésen - amit persze lehet, de csak pontosan és szépen, ahogy csillag megy az égen - túl: nem vicces, nem vagány, nem jó. Csak egy kalap sz️r feldíszítve, de olyat kapni ingyen is.
És ha valamit nem lehet megbocsátani annak, aki az írásból él, az az, ha érdektelen és unalmas. Na, az nagyon gáz.