páran kérdezték - és ez most nem az az influenszer-féle “páran” vagy “sokan”, azaz valójában senki -, hogy miközben érkeznek felkéréseim különböző műsorokban való megjelenésekre, azokat tendenciózusan nem fogadom el és ugyan mi ennek az oka?

nagyon egyszerű. és kérem, ezt a világért se vegye senki magára, egyáltalán nem az a szándékom, ez a saját megfejtésem, saját magam számára. más megfejtése mások számára pontosan ennyire érvényes lehet.

a magam részéről azt érzem, hogy erre most se szükség, se szükségletesség. mert egyfelől aránytévesztésnek tartom egyesek részéről ezt az azonnali fegyverbe, harcra fel dumákat is - 410-ben Alarik gótjait követően Róma sem gondolta azt a rákövetkező hónapokban, hogy beveszik Alarik főhadiszállását, ami persze nehéz is lett volna, mert nem sokkal később Alarik meghalt, hanem romokat takarítottak, sokáig -, másrészt egy történelmi vereséget követően, mikor ennyire hihetetlenül benéztem én is a folyamatokat - nem kell másra mutogatni, saját magadért mindig saját magad vagy felelős, vannak páran, akik sajnos ezt sem értik -, akkor egy ideig biztosan nem rám van szükség, hogy különböző műsorokban megfejtsem az aktuálpolitikát.
nem tudom, ez az “egy ideig” meddig irányadó számomra, meglátjuk, de itt és most biztosan.

és köztünk szólva, még egyszer, ennek manapság sportértéke sincs. mézeshetek alatt arról beszélni, hogy bizony a férj majd lelkesen és kötöttségek nélkül a tv előtt is fℹ️ngani fog, meglehet, teljesen igaz, de érthető módon ott és akkor nem érdekli a feleségét. van jobb dolguk.

ez bizonyosan nem állandó állapot, de a magam részéről, még egyszer tehát, a _magam_ részéről ezt érzem megfelelő útnak. a Facebook-oldalam persze a saját játszóterem, amit elsősorban magamnak készítek, ilyen szempontból tehát más az elbírálásom. itt ha van kedvem, csinálok valamit, ha meg nem, akkor nem.
általában amúgy inkább van kedvem.