meglehetősen ritkán mondom, hogy egyetértek a Qubittel, de ebben maximálisan: remélhetőleg nem kell évtizedeket várni arra, hogy bezárjon az összes állatkert.
nem kérdés, hogy rezervátumokra és védett parkokra még nagyobb szükség is lesz, mint eddig bármikor, de ezeket nem lumpenprolik garmadájának nyilvánossága előtt kell működtetni, ahol mindennapos, hogy ütik a rácsokat, az üvegfalakat, üvöltenek, sikoltoznak, ezek gyerekeit pedig a fentebb említettek elismerő mosollyal díjazzák, ha ugyanígy cselekednek, hanem a tömegtől távol.

érthetetlen előttem, miért hasznos és miért jó, ha egy vadállatot 3 méterről láthatsz, miközben az neki biztosan nem hasznos és nem jó és még biztosabb, hogy a szűkös helyet sem ő választotta magának, hogy te pattogatott kukoricával és kólával a kezedben bámulhasd.

különösen ocsmány dolog, ha emberszabásúakat és delfineket tartunk hasonló körülmények között, vásári mulatság gyanánt. és persze elhiszem, hogy sokat javultak azóta a körülmények, mióta gyerekként csimpánzokat és nagymacskákat láttam néhány négyzetméternyi ketrecekben, de ettől még a nagyon rossz csak pont ennyivel jobb a nagyon-nagyon rossznál: azzal, hogy nagyon rossz.