egész életemben komolyan úgy vélekedtem, hogy még politikai ellenfeleink is megérdemelnek egy bizonyos mértékű tiszteletet. nem kell túlzásokba esni, de mégiscsak európai kultúrnép vagyunk és egy szükséges minimum mindenkit megillet.

ez az illúzióm az elmúlt napokban szinte teljesen elveszett. nem látom, hogy az olyan gyalázatosan, ocsmány módon, szemenszedett hazugságokat terjesztők - és értitek, itt nem valami piszlicsáré vagy éppenséggel nem piszlicsáré, de életeket mégsem derékba törő aljasságról van szó, hanem az elgondolható legiszonyatosabb bűn rágalmáról - mitől és miért tarthatnának a továbbiakban igény akár a legelemibb tiszteletünkre is.

és úgy tűnik, hogy ezt az acsarkodó gyűlölködést az ellenzéki közvélemény nem elhanyagolható része is magáévá tette. ami előtt egy kicsit még én is értetlenül állok, pedig figyelem egy ideje a közéletet.

mert nem lehet eleget hangsúlyozni: akik ebben a vádban bűnrészesek, azoknak SEMMILYEN bizonyítékuk sincs rá. SEMMILYEN. ők maguk vallották, hogy nincs. valakitől, valamit, valahol hallottak. tudjátok, ez minek a szintje?
a lépcsőházi pletykáké. a fórumokon olvasható sejtetéseké. amiket minden hazug, mindenkor bedobhat.

értik egyáltalán, mit szabadítanak el? eztán elég lesz egyetlen sunyi komment valahol az internet legmocskosabb gödrében és akkor “szakértők” fognak arról írni, bukott politikusok videókat készíteni és képviselők interpellálni? mi folyik itt? nem látják, mivé fajulhat ez?

és százezrek hempergőznek torz vigyorral ebben a mocsokban, akik pontosan tudják, ez kamu, de nem baj, “mer’ most rósz a Fidesznek!”. meg hivatásos gyűlölködők tartanak megmozdulásokat a gyűlölet ellenében.
aki nekem megmondta volna akár csak 1 éve is, hogy 2025 végén ez lesz a magyar közélet, hát tényleg nem hiszem el neki.

de ugyebár a politika egyik nagy igazsága, hogy az van, ami van. hiába szeretnél mást. és nekünk most egy olyan ellenzékkel kell viaskodnunk, akik magukat - és csatolt részeiket - végérvényesen kivezették abból a világból, ahol gyakorlatilag még úgy beszélhettünk róluk, mint ellenfelekről.
mert akik szó szerint meg akarnak semmisíteni, azokra más szavakat használsz.

barátaim, két dologgal tudok mindenkit lelkesíteni. egyrészt baromira elkoptatott közhely, de a közhelyek azért közhelyek, mert általában igazak, szóval mindig hajnal előtt van a legnagyobb sötétség. és lesz hajnal. azért lesz hajnal - és ez a második -, mert jövőre is győzni fogunk.
vagyok már annyira idős, hogy emlékezzek egy régi szlogenünkre: hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.

együtt pedig erő vagyunk. készülj október huszonharmadikára!