olvasom már egy ideje a HVG-n Hamvay (PG) szerelmes üzeneteit Magyar Péter felé. ezen cikkek visszatérő eleme, hogy a szerző vágyálmait elemzés tárgyává teszi, mintha azok ab ovo igazak lennének - különben persze ilyen a szerelem.

Hamvay (PG) világában a határon túliak és a kistelepülések döntő, túlnyomó, nyomasztó többsége virtigli tiszás, Hamvay (PG) világában csalódott fideszesek millió vándoroltak át a Messiáshoz, Hamvay (PG) világában úgymond LÉGE VETT!

Hamvay (PG) ugyanazt a mindgame-t űzi, amit számos kollégája: abban a hitben tartják és tüzelik olvasóikat, mintha már minden IS eldőlt volna, így ha kikapnak, azt lehet mondani, hogy természetesen csalással történt. írtam erről én is számtalanszor, eme pszichózis gerjesztése mestertervük része.

de van itt egy ennél fontosabb dolog, az ízlés dolga. szerelmes leveleket nagyon kínos a nagy nyilvánosság előtt olvasni. a műfajból adódik, hogy két emberre tartozik. értem persze, hogy a HVG ilyen “áj láv Péter”-üzenőfüzetté vált, de tényleg elég kellemetlen érzés.
mint amikor nagy nyilvánosság előtti pettinget folytatnak.

Péternek ez mehet e-mailben és mindenki nyert.