megjegyzem, mindezeket az a Para-Kovács írja - aki legjobb tudomásom szerint Kovács, semmi Para, de felőlem aztán tényleg úgy hívatja magát mindenki, ahogy akarja -, aki annak idején, még mondjuk a 2000-es évek elején, ilyen nagy, libsi megmondónak, lazának, újnak, egyébnek látszott, Uj Péterrel meg Szily Laci bácsival együtt. és én nem tudom, hogy ez kortünet-e - hiszen érthető, ha az emberek változnak a korral, bár mindjárt mondom, szerintem mi nem érthető - vagy éppenséggel az irdatlan sok csalódásnak szól, no de például hol van az egykor még szórakoztató, cinkes Szily? nyilván akkor is balos volt, ki vonta kétségbe, de lehetett élvezni az írásait, volt stílusa. mára meg egy sajnálatosan besavanyodott, 444-es szinthez lehúzott mindensz️rista, hehe, Orbán RÓSZ. Uj legalább alapvetően csak főz, a Népszabiban még biztos etalon fiatalosnak számító sehova sem tartó mondatokat zömmel a hírlevelesek kapják.

na, de vissza Parához. ettől a csávótól sem volt ám idegen az élvezhető írásmód. és valahol az elmúlt 10 évben ez nála is elveszett. pedig ő anno sem úgy indult, mint egy Tóta W., akiről már lendületes és miképpen mondjam szépen, gyümölcsöző gyurcsányizmusa tetőpontján - KÉPMESÉK, vagy mi a f️$zom is volt, te jó ég - sem volt kérdés, hogy ő ilyen újkori szabad népes, vásárhelyis propagandapolihisztor, “mi az a vallás, you know, i’m okos”, de VÉGE LETT!

azt most hagyjuk is, hogy a gombás és egyéb megjegyzések csúfos bebukása óta mit várnak még attól, hogy analfabétáznak, v€gl€nyeznek, fordulj szakembereznek és egyebek, mindegy, a sokszoros frusztráció nagy úr. nem is mondhatnám, hogy sajnálom őket, de én már csak ilyen köldöknéző vagyok, azt is sajnálom, hogy saját maguk sikertelensége felfalta önmaguk által a kreativitásukat és megmaradtak Márki-Zay draftban ragadt Face-posztjai.