én nem lenni politikai elemző.

nem is akarnék ilyetén babérokra törni, ugye. de azért tegnap óta gondolkozom ezen az egész Gyurcsány-ügyön, amire rátett még egy lapáttal, hogy olvastam Balogh Gábor publicisztikáját – vagy éppen inkább glosszáját – az Ötön, aki azon belül pedig Kéri Lászlóra hivatkozott, na mindegy is, a lényeg itt a miért. a nagybetűs MIÉRT. miért pont most mondott le a Sötét Nagyúr? a Sötét Nagyurak ugyanis nem szoktak lemondani. és a felvetés egésze rezonált azokra a gondolatokra, amik bennem is megvannak. még egyszer: miért, miért, miért?

az csak nem létezik, nem létezhet, hogy az elmúlt egy évben, amikor minden egyes közvéleménykutatás – fogadjuk el őket hasznosnak vagy sem, de szimpátiától függetlenül egy dologban egyetértettek -, arról szólt, hogy némi szerencsével a DK-nak lehet sansza bejutni 2026-ban, akkor éppen május elején mondja azt a Gyurcsány, hogy na jól van, nyertetek, megyek kib️szott jó könyveket írni.
egyszerűen nem áll össze a kép.

és mivel nem olyan intellektusú ember vagyok, mint egy átlagos Tisza-döntéshozó, ezért szerintem némileg máshol kell keresni az események eredőjét, semmint azon a szinten, ahol a lelkes 5 évesek felfedezték, hogy a katonáknak fegyvereik vannak, ezért úgy kell erről elterelni a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb politikusa felhagy a közéleti pályafutásával.

(amúgy kedves Tisza-szimpatizáns honfitársaim, komolyan, őszintén kérdem: nektek nem felháborító, nem sértő, tényleg belefér, hogy a vezéretek annyira tart titeket, hogy ekkora f️szságot is kérdés nélkül bevesztek? aztán vissza kell biflázzátok, kötelező módon? komolyan kérdezem, semmi irónia.)

és igen, a cinikus nihilizmus általános politikai korszakában, amiben én is sokszor örömmel, meg hát ha nem is örömmel, de gyakorta leledzek, amikor mindent csak éppen annyira akarunk megmagyarázni és megérteni, hogy azt maximum 140 karakterbe szoríthassuk, meg érteni tetszik, az a Magyar Péter a fő kihívó, aki minden megszólalását ahhoz képest helyezi el a közösségi térben, hogy mennyire előnyös szelfit tehet közzé magáról, temetésre jár randizni és ezt ÜNNEPLIK, meg pillanatnyi megrökönyödés nélkül ordítja éterbe, igen, az éterbe a legpofátlanabb hazugságokat, meg ahol emberi színvonal az, egyben a politikai úgynevezett magasfolyamatokat befolyásolni képes cselekmény, hogy zsebükben bekapcsolt felVEVŐVEL járnak ide és oda, azokat aztán pontosan porciózzák, raktározzák, majd akár évek múltán is kihoznak valamit, ahol családtag a családtagját a horda elé dobja, ahol bizalmas munkahelyi beszélgetés ilyetén megörökítése az bátor tett és a többi, szóval ettől hányingerem van. hányingerem van, tűnjék ez akármilyen ’93-ból érkezett, befoltozott könyökű kardigános MDF-féle idealizmusnak.

a komoly kijelentéseknek ideje van, szerepe van, súlya van, fölösleges azokkal szabadon dobálózni. és ez a hányingerek korszaka.

szóval, mi van a Ferivel? értitek, aki 2 ciklusban is volt miniszterelnök – mondjuk egyiket sem töltötte ki -, aki a balosok meghatározó arca volt, a capo di tutti capi – olyan aranyos, ahogy a vele még 3 éve egy listán indulók is ünneplik a bukását, hát ezt az arcbőrt tényleg elkérhetné a NASA, na tessék, most én is elsütöttem egy közhelyet -, na, ide térek vissza, amit az elején mondtam: a capo di tutti capik NEM vonulnak vissza. NEM.

mi történt? és a főszereplő nem szól egy szót sem, nem nyilatkozik, nem nyilvánul meg. mi van? érezzük azt, hogy ilyen súlyú lépés belpolitikai szereplőtől nem nagyon volt az elmúlt ÉVTIZEDEKBEN?
nem értem. hát teljesen nyilvánvaló, hogy nem most találta fel a spanyolviaszt. vagy valóban kiszoríthatták volna a saját gründolásából? nekem ez sem tűnik reális szcenáriónak. és ettől még igaz is lehet. meg azt is súgja nekem valami, hogy egyik kérdésünkre sem most fogunk választ kapni. mert ezeket a lózungokat persze lefuthatjuk, hogy ideje volt, megkésett, meg egyebek, de egyikük sem visz közelebb a döntés megértéséhez.

erről kell majd írni valamikor, ezt kell megfejteni. hogy mi vezet el oda, számos bukás és egyéb után, amikor kifele teljesen érthetetlenül azt mondja az egyik főszereplő, hogy csumi. bár ebben nem feltétlenül a Kéri Laci bácsira számítok.