
Negyvennégy éves lettem én
Jutalom ez a költemény
H€re-vere.
Ajándék, mellyel meglepem
A szobrom alján rendesen
Magam. Magam.
Negyvennégy évem elszelelt
Egy igaz mondatra sose telt
Lazán - f️szán.
Lehettem volna hazafi
Nem ügynök, ilyen brüsszeli
Az ám hazám.
De az lettem, mert alkatom
Egy hazaáruló fazon
Sekély e kéj.
Manfred Weberem felkarolt
Mentelmi joggal megzsarolt:
Kemény legény.
"Ön, míg a pénzért élek én
Kamuzhat a hatalomér"
Gagyog s ragyog.
Én minden követőm fogom
Nem középiskolás fokon
Szédíteni!