Miközben a Tisza beadta a szavazóinak, hogy pocsék állapotban van az állami kassza, valójában az egész jó állapotban van.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1995 elejére elérte a 95 százalékot, majd az első Orbán-kormány leszorította azt 55 százalék körülire. Ezután a baloldali kormányok felvitték 80 százalék fölé, amit 2010-től 2019-ig az Orbán-kormány levitt 65 százalékra. Azóta a kovid és a háború miatt visszaszaladt 74,6 százalékra.

Mint Hegedűs Tamás írja a Magyar Nemzetben:

"2010-től 2025-ig az államadósság állománya reálértéken 31 százalékkal, míg a GDP volumene 41 százalékkal nőtt, így kedvezőbbé vált a GDP-arányos eladósodottsági mutatónk. Névértéken az adósság 2,95-szörösére, a GDP 3,17-szeresére nőtt."

De ami elsősorban számít, az a GDP-hez viszonyított arány, mivel "az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint 2010-ben volt. Márpedig az adósságteher finanszírozhatóságával és fenntarthatóságával kapcsolatban ez számít, amit az is jelez, hogy az euró bevezetésének előfeltételét rögzítő maastrichti kritériumok is erre írják elő a hatvanszázalékos teljesítendő értéket, nem pedig az önmagában semmit nem mondó névértékre."

Rádasául globális trend, hogy az államadósság jellemzően – kevés ország átmeneti időszakainak kivételével – névértékben folyamatosan növekszik.

2025 végén a GDP-arányos államadósság mértéke 74,6 százalék volt, ami a permanens nemzetközi válság ellenére is határozottan a 2010-es érték alatt van.

S mit jelent ez EU-s és régiós összehasonlításban?

"A 2010 és 2019 közötti 15,2 százalékpontos csökkenés ebben az időszakban a negyedik legnagyobb javulás volt az EU 27 országa között (Eurostat-adatok) úgy, hogy 14 ország adósságrátája kifejezetten növekedett.

De ha a teljes 2010 és 2025 közötti időszakot nézzük (azzal a megszorítással, hogy az Eurostatnál a legfrissebb adatok 2025 harmadik negyedévére vonatkoznak), a javulás mértéke (öt százalékpont), ez esetben is a hetedik legjobb, miközben 17 országnak kifejezetten romlottak a mutatói.

A 11 rendszerváltott ország között még inkább kiugró a jó teljesítmény: akár a 2019-ig, akár a 2025-ig tartó időszakot nézzük, nálunk volt messze a legnagyobb a javulás."

"Sőt nyolc országban romlott a mutató 2010 és 2025 között: Szlovénia, Szlovákia és Románia esetében húsz és harminc százalékpont közötti értékkel, de Lengyelországban és Csehországban is 4,4, illetve 6,4 százalékponttal. A magyar adósságmutató javulása tehát semmi esetre sem magyarázható nemzetközi környezetünk, pláne nem régiónk helyzetének változásával. Az elért eredmény Magyarország nemzeti sikere."

Amúgy pl. a sokat csodált finnek GDP-hez viszonyított államadóssága idén 90 százalékra emelkedik a várakozások szerint a 2025 végi 88,5 százalékról.

Mi nem csak kimondjuk, mi naponta megharcoljuk, hogy magyarok vagyunk! Többször Budapesten, mint Bukarestben. De harcolunk a magyarságunkért, mert magyarok vagyunk!

Itt van két hír az elmúlt 24 órából:

Magyar Péter a saját sógorát jelölte igazszágügyi miniszternek,

Wáberer bevalotta, hogy 100 millió forinttal támogatta a Tisza Párt választási kampányát. Miután ez…

Mi lesz Nagy Ervin?
Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média