Miközben a Tisza beadta a szavazóinak, hogy pocsék állapotban van az állami kassza, valójában az egész jó állapotban van.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1995 elejére elérte a 95 százalékot, majd az első Orbán-kormány leszorította azt 55 százalék körülire. Ezután a baloldali kormányok felvitték 80 százalék fölé, amit 2010-től 2019-ig az Orbán-kormány levitt 65 százalékra. Azóta a kovid és a háború miatt visszaszaladt 74,6 százalékra.

Mint Hegedűs Tamás írja a Magyar Nemzetben:

"2010-től 2025-ig az államadósság állománya reálértéken 31 százalékkal, míg a GDP volumene 41 százalékkal nőtt, így kedvezőbbé vált a GDP-arányos eladósodottsági mutatónk. Névértéken az adósság 2,95-szörösére, a GDP 3,17-szeresére nőtt."

De ami elsősorban számít, az a GDP-hez viszonyított arány, mivel "az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint 2010-ben volt. Márpedig az adósságteher finanszírozhatóságával és fenntarthatóságával kapcsolatban ez számít, amit az is jelez, hogy az euró bevezetésének előfeltételét rögzítő maastrichti kritériumok is erre írják elő a hatvanszázalékos teljesítendő értéket, nem pedig az önmagában semmit nem mondó névértékre."

Rádasául globális trend, hogy az államadósság jellemzően – kevés ország átmeneti időszakainak kivételével – névértékben folyamatosan növekszik.

2025 végén a GDP-arányos államadósság mértéke 74,6 százalék volt, ami a permanens nemzetközi válság ellenére is határozottan a 2010-es érték alatt van.

S mit jelent ez EU-s és régiós összehasonlításban?

"A 2010 és 2019 közötti 15,2 százalékpontos csökkenés ebben az időszakban a negyedik legnagyobb javulás volt az EU 27 országa között (Eurostat-adatok) úgy, hogy 14 ország adósságrátája kifejezetten növekedett.

De ha a teljes 2010 és 2025 közötti időszakot nézzük (azzal a megszorítással, hogy az Eurostatnál a legfrissebb adatok 2025 harmadik negyedévére vonatkoznak), a javulás mértéke (öt százalékpont), ez esetben is a hetedik legjobb, miközben 17 országnak kifejezetten romlottak a mutatói.

A 11 rendszerváltott ország között még inkább kiugró a jó teljesítmény: akár a 2019-ig, akár a 2025-ig tartó időszakot nézzük, nálunk volt messze a legnagyobb a javulás."

"Sőt nyolc országban romlott a mutató 2010 és 2025 között: Szlovénia, Szlovákia és Románia esetében húsz és harminc százalékpont közötti értékkel, de Lengyelországban és Csehországban is 4,4, illetve 6,4 százalékponttal. A magyar adósságmutató javulása tehát semmi esetre sem magyarázható nemzetközi környezetünk, pláne nem régiónk helyzetének változásával. Az elért eredmény Magyarország nemzeti sikere."

Amúgy pl. a sokat csodált finnek GDP-hez viszonyított államadóssága idén 90 százalékra emelkedik a várakozások szerint a 2025 végi 88,5 százalékról.

Mi nem csak kimondjuk, mi naponta megharcoljuk, hogy magyarok vagyunk! Többször Budapesten, mint Bukarestben. De harcolunk a magyarságunkért, mert magyarok vagyunk!

Itt van két hír az elmúlt 24 órából:

Magyar Péter a saját sógorát jelölte igazszágügyi miniszternek,

Wáberer bevalotta, hogy 100 millió forinttal támogatta a Tisza Párt választási kampányát. Miután ez…

Mi lesz Nagy Ervin?
Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média