Spanyolország: mélyponton a Néppárt és a szocialisták támogatottsága, 20 százalék felett a Vox!

A El Debate cikke szerint Spanyolországban a főbb közvélemény-kutatások átlaga alátámasztja, hogy Santiago Abascal pártjának a jobboldali Voxnak, Orbán Viktor szövetségesének és a Patrióták tagjának támogatottsága emelkedik, amely – akárcsak a regionális választásokon – megduplázhatja támogatottságát.

Az Extremadura és Aragónia tartományban tartott legutóbbi regionális választások hasonló mintát követnek: az egykor jobboldali, de mára elmerkelesedett és elszíntelenedett Spanyol Néppárt (PP) egyértelműen nyer (és hasonló eredménnyel, mint amilyennel már korábban is rendelkezett), az épp kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) történelmi mélypontra esik vissza minden régióban, a Vox pedig megduplázza képviseletét a különböző regionális törvényhozásokban.

A spanyol képviselőházban, azaz a törvényhozás alsóházában 350 hely oszlik el a pártok között. A legutóbb négy országos spanyol közvélemény-kutatás átlaga szerint hasonló forgatókönyv alakulna ki országszerte, ha ma tartanák az általános választásokat. A Néppárt az érvényes szavazatok 30,5%-ával és összesen 127-129 mandátummal nyerne (jelenleg 137-tel rendelkezik). A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a második helyen állna (a szavazatok 26,73%-ával, legalább tíz mandátumot veszítve), a Vox pedig történelmi csúcsot érne el a szavazatok 19,43%-ával, összesen 69 vagy 71 mandátummal, ami ugyanannyi, mint amennyit a radikálbalos Podemos 2016-ban elért, amikor körülbelül 350 000 szavazattal előzte meg a PSOE-t. De ez a pillanatkép még az iráni háború kitörése előtt készült.

Ha azonban visszatekintünk, arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a PP, mind a PSOE (azaz az 1975 óta meghatározó kétpártrendszer) a mélyponton van. A valenciai árvizek, az infrastrukturális válság és a nemzetközi konzervatív „hullám” egyszerre sújtja a PP-t és a PSOE-t, míg a Vox továbbra is növekszik, mióta a regionális önkormányzatokat a PP-re hagyta. Abascal pártja kihasználja ezt az elégedetlenséget, kihasználva azt a tényt, hogy hivatali idejük alatt semmilyen politikai következmény nem érte őket.

A tényleges szavazatokra átszámítva a Vox szavazatszáma 3 051 000-ről 4 851 644-re nőne, ami közel 1,8 millió szavazólappal több. A PSOE szavazatszáma a 2023-as 7,8 millióról 6,67 millióra, a PP szavazatszáma pedig 8,16 millióról 7,61 millióra csökkenne.

Ha ezek az eredmények valósulnának meg, a Vox első kézből tapasztalhatná meg, milyen nehéz Spanyolország harmadik legnagyobb pártjának lenni. Így a PP minden 59 513 szavazat után egy képviselőt kapna. Ez hasonló szám, mint a PSOE-é, amelynek 60 681 szavazatra lenne szüksége egy helyért. A Voxnak pedig 69 309 szavazólapra lenne szüksége (közel 10 000-rel többre, mint a PP-nek) ahhoz, hogy egy kongresszusi helyet biztosítson magának.

Mi minden vezetett ide az előző időszakban? Először is: a 2024. júniusi európai parlamenti választások. Bár a Néppárt magabiztosan megnyerte ezt, a szavazást megelőző hónapokban a közvélemény-kutatások támogatottságának csökkenését mutatták a szocialista szavazók körében tapasztalható kismértékű növekedéshez képest.

Másodszor: a Vox regionális önkormányzatokból való kilépését (2024 júliusában) követően egyértelmű fordulópont figyelhető meg a trendekben. Akkoriban Santiago Abascal pártja mélyponton volt, és azóta támogatottsága folyamatosan nő. Ez a lépés lehetővé tette számukra, hogy megszilárdítsák saját üzenetüket (miszerint ellenzik a kétpártrendszert), és elkerüljék a kormányzás negatív hatásait. Hogy sikerült mozgósítani a választóikat, az még ugyanazon a nyáron elkezdett tükröződni a közvélemény-kutatásokban.

Harmadszor: a Santos Cerdán szocialista politikus korrupciós üzelmeiről szóló 2025 júniusi UCO-jelentés (amely előzetes letartóztatásához vezetett) súlyos csapást mért a szocialisatákra, akik azóta a jelenlegi parlamenti ciklus legalacsonyabb népszerűségi mutatójával büszkélkedhetnek. A korrupciós botránynak még nagyobb hatása volt, mint José Luis Ábalos 2025 novemberének végi bebörtönzésének. A 2026 januári közvélemény-kutatások átlaga már tükrözte a hatását, a PSOE-re való szavazási hajlandóságot 26,4%-ra becsülve. Ez a szám nagyon hasonló a fent megtekinthető közvélemény-kutatási barométer által számított 26,73%-hoz.

Még kérdés, hogy az, hogy a Pedro Sánchez vezette szocialista kormány „nemet mondott” az iráni háborúra Trumpnak, és hogy miként kezeli az egész ügyet, milyen hatással lesz a pártok népszerűségére. Illetve Sánchez nemrég jelentette be, hogy legalizálni kíván félmillió illegális bevándorlót, akik nyilván az ő szavazótáborát növelnék.

(El Debate)
(Fotó: Santiago Abascal, a Vox elnöke Budapesten Orbán Viktorral 2021-ben. Miniszterelnöki Sajtóiroda.)
---------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!

Lukács Nikolasz Rókával debütál a Mandineren Hajdú Péter Frizbije. A szombaton premierre kerülő beszélgetésben előkerül az MMA-harcos politikai-ideológiai hovatartozása, coming outja és annak…

A rendőrségnél is sok nő dolgozik: járőrként, nyomozóként, szakértőként vagy a háttérben segítve a mindennapi munkát.

Holnap rájuk is figyelünk egy kicsit jobban.

Az 1916-ban született Bruno Kant atya február 26-án ünnepelte 110. születésnapját, ezzel hivatalosan is ő a világ legidősebb papja.
A német atyát 1950-ben szentelték pappá, immár 76 éve szolgálja az…

HALLGASSÁTOK MEG MAGATOK, HOGY REAGÁLT A SZERETETORSZÁG VEZÉRE A MEGLŐTT FIDESZES AKTIVISTA HÍRÉRE. Nem hagyhattam szó nélkül....

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média