Egy jobboldali aktivista szélsőbaloldaliak által meggyilkolása után újrarendeződhet a francia politika, kiszabadulhat a kordonból a jobboldal

A francia mainstream politikának számos jelszava van, amelyek közül a legfontosabbak a „faire barrage” (zárd el az utat) és a „front républicain” (republikánus front). Ezek a buzdítások az elmúlt két elnökválasztáson a nacionalista jobboldali Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) jelöltjére, Marine Le Penre vonatkoztak. A kordon sanitaire gyengült az RN burjánzó támogatottsága közepette, de most meglepő fordulatot vett: felhívásként, hogy megakadályozzák a szélsőbaloldali La France Insoumise (LFI) koalíció hatalomra jutását, miután egy szörnyű gyilkosság megváltoztatta a politikai kalkulust.

Az LFI új hangneme már egy ideje nyilvánvaló. Jean-Luc Mélenchon pártvezető megnyilvánulásai egyre szélsőségesebbek. Ráugrott a pártja pénzügyeit vizsgáló rendőrökre, és legjobb XIV. Lajos tiszteletére tett kórusában azt kiabálta: „la République, c’est moi”. Szüntelen antiszemita akciókkal, különösen 2023. október 7. után, a banlieue nyugtalan arab muszlim választóinak egy részét igyekezett megnyerni.

A helyettesei sem jobbak. Sebastien Delogu, a frakció jelenlegi jelöltje Marseille polgármesteri posztjára, fizikailag megfenyegetett egy RN képviselőt az új parlament 2024 júliusi megnyitóján. Mathilde Panot, a blokk vezetője a Nemzetgyűlésben, egy halárus kegyetlenségével ordít ellenfeleire a teremben. Raphael Arnault, a párt parlamenti frakciójában szolgáló fekete blokk „antifasiszta” militáns, bekerült azok közé, akik a fiché S-t, a franciaországi terrorizmusfigyelő lista megfelelőjét alkotják.

Ennek ellenére a balközép hajlandó volt együttműködni az LFI-vel. A 2024 júliusi előrehozott parlamenti választásokon az LFI, a szocialisták, a kommunisták és a zöldek pártjai az „Új Népfront” zászlaja alatt tömörültek. A szavazás második fordulójában, amikor az LFI jelöltjei az RN jelöltjeivel néztek szembe, Emmanuel Macron elnök Renaissance frakciója arra buzdította szavazóit, hogy támogassák az LFI képviselőjét. Az RN-ellenes koalíció ismét, és utoljára, megtartotta a szavazatát, de csak azért, mert az LFI is tagja volt, egy olyan pártnak, amelynek viselkedése önmagában is ellentétes a liberális demokratikus normákkal és gyakorlattal.
Február 12-én este Quentin Deranque-ot, a Sciences Po Lyon hallgatóját péppé verték a szélsőbaloldali militánsok, akik Rima Hassan, az LFI európai parlamenti képviselője melletti rendezvényen. Deranque, a nacionalista jobboldal aktivistája, a Nemesis nevű feminista, migrációellenes csoporttal együtt tüntetett. Két nappal később belehalt sérüléseibe.

Később kiderült, hogy az LFI „biztonsági különítménye” egy szélsőbaloldali fekete blokk, a „La Jeune Garde” (Ifjú Gárda) híveiből állt, amelyet a francia állam tavaly óta próbál feloszlatni. A fent említett Raphael Arnault a csoport társalapítója, és több parlamenti segítője is tagja a csoportnak, akik közül kettőt kihallgatás céljából őrizetbe vettek.

Ahelyett, hogy sajnálatát fejezte volna ki a szélsőbaloldali Jeune Garde-hoz való közelsége miatt, az LFI „whataboutism”-mal, „és akkor mi van?”-nal vágott vissza. Panot azt állította, hogy a Deranque meggyilkolására irányuló figyelem eltereli a figyelmet a szélsőjobboldali erőszak nagyobb problémájáról. Mélenchon áldozatként mutatta be magát és pártját, elítélve az LFI-t célzó démonizálási „hullámot”.

A következmények végigsöpörtek a politikán. Laurent Nunez, az ország belügyminisztere az LFI-t „extrême-gauche” (szélsőbaloldali) kategóriába sorolta át a választási dokumentumokban. Macron egy rádióinterjúban is megismételte ezt a nyelvezetet, és pártja most a „ni-ni” politikáját alkalmazza: sem az RN, sem az LFI.

Más baloldali pártokra most egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy elutasítsák az LFI-t. Ennek azonnali választási következményei lehetnek: a francia szavazók napokon belül az urnákhoz járulnak, hogy önkormányzati képviselőket válasszanak. Gregory Doucet, Lyon zöld párti polgármestere, ahol a gyilkosság történt, kénytelen volt újragondolni azt, hogy újraválasztása esetén bevenné-e az LFI-t a koalíciójába.

A választók megdöbbentek az LFI l’Affaire Quentin ügyében való részvétele miatt is. Az Odoxa közvélemény-kutató cég február 18-19-i felmérésében megállapította, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint Mélenchon nem reagált megfelelően az incidensre (szemben a 13 százalékos igenlő válaszokkal). A válaszadók 61 százaléka, köztük a Szocialista Párt szimpatizánsainak 46 százaléka, kijelentette, hogy kész kordont húzni az LFI köré a közelgő önkormányzati választásokon.

Összehasonlításképpen: az Odoxa 2025 decemberében azt mérte, hogy a válaszadók 46 százaléka tervezi, hogy RN-ellenes szavazatokat ad le a helyi választásokon. Egy hipotetikus összecsapásban az elnökválasztás második fordulójában Mélenchon és a valószínűsíthető RN-jelölt, Jordan Bardella között a közvélemény-kutatások szerint utóbbi 30-40 százalékponttal nyerné a napot.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés vezetője egy LFI-ellenes koalíciót szorgalmaz a demokratikus vita védelmének érdekében. A makronisták és a jobbközép tiltakozása ellenére, miszerint az RN szintén kívül esik a „republikánus íven”, az RN megfogalmazása a választási valóságot ragadja meg.

A közép nem tartható politikailag: az LFI és az RN tábora túl nagy ahhoz, hogy sikeresen elszigeteljék mindkettőt. Ez már a Nemzetgyűlésben is nyilvánvalóvá vált, ahol az RN (és szövetségesei), valamint az LFI 576 helyből 211-et foglal el. A közép, a jobbközép és a balközép RN-re és LNI-re is nemet mondó erői alig tudták megakadályozni a bizalmatlansági szavazásokat, mióta a mostani parlament 2024 júliusában megkezdte üléseit; a költségvetés elfogadása herkulesi intézkedéseket igényelt.

A közvélemény-kutatások most azt mutatják, hogy a jövő évi elnökválasztáson valóban Mélenchon és Bardella kerülhet szembe a második fordulóban. Ebben az esetben a közép elveszíti a ni-ni luxusát, és kénytelen lesz választani. Nem azt, hogy bevezetnek-e cordon sanitaire-t, hanem azt, hogy ki ellen.

(The American Conservative; a képen a meggyilkolt Quentin Deranque)
-------------------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!

Szerhij Heraszimcsuk, az ukrán Prizma elemzőközpont ügyvezető igazgatóhelyettese biztos benne, hogy ha Magyar Péter győz, akkor Magyarország támogatni fogja a szankciókat és Ukrajna EU-csatlakozását.…

Kárpátalja volt, magyargyűlölő kormányzója, Viktor Baloga szerint Ukrajna Brüsszel segítségével zsarolhatja tovább Magyarországot az olajblokáddal. Azt javasolja, hogy a Bizottság sürgősen dolgozzon…

Pénteken tüntetés lesz a Nemzeti Ellenállási Mozgalom szervezésében az ukrán nagykövetség előtt! A rendezvény célja az ukrán zsarolás elleni tüntetés. A Mandinerélő műsorral, elemzésekkel és…

„Ha megtanítod a gyereket magyarul írni, olvasni, számolni, gondolkodni, akkor számára a magyarság többé nem gúnya lesz, hanem bőr” – mondta Takaró Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész a Szuverén…

️ A logisztika nálunk több mint egy szó: hazai és külföldi szállítás, mozgásbiztosítás, összhaderőnemi támogatás – mindaz, ami a sikeres műveletek biztos hátterét jelenti.

Szeretnél még többet…

Milyen hatása van az iráni konfliktusnak Európa energiabiztonságára

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média