Egy jobboldali aktivista szélsőbaloldaliak által meggyilkolása után újrarendeződhet a francia politika, kiszabadulhat a kordonból a jobboldal

A francia mainstream politikának számos jelszava van, amelyek közül a legfontosabbak a „faire barrage” (zárd el az utat) és a „front républicain” (republikánus front). Ezek a buzdítások az elmúlt két elnökválasztáson a nacionalista jobboldali Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) jelöltjére, Marine Le Penre vonatkoztak. A kordon sanitaire gyengült az RN burjánzó támogatottsága közepette, de most meglepő fordulatot vett: felhívásként, hogy megakadályozzák a szélsőbaloldali La France Insoumise (LFI) koalíció hatalomra jutását, miután egy szörnyű gyilkosság megváltoztatta a politikai kalkulust.

Az LFI új hangneme már egy ideje nyilvánvaló. Jean-Luc Mélenchon pártvezető megnyilvánulásai egyre szélsőségesebbek. Ráugrott a pártja pénzügyeit vizsgáló rendőrökre, és legjobb XIV. Lajos tiszteletére tett kórusában azt kiabálta: „la République, c’est moi”. Szüntelen antiszemita akciókkal, különösen 2023. október 7. után, a banlieue nyugtalan arab muszlim választóinak egy részét igyekezett megnyerni.

A helyettesei sem jobbak. Sebastien Delogu, a frakció jelenlegi jelöltje Marseille polgármesteri posztjára, fizikailag megfenyegetett egy RN képviselőt az új parlament 2024 júliusi megnyitóján. Mathilde Panot, a blokk vezetője a Nemzetgyűlésben, egy halárus kegyetlenségével ordít ellenfeleire a teremben. Raphael Arnault, a párt parlamenti frakciójában szolgáló fekete blokk „antifasiszta” militáns, bekerült azok közé, akik a fiché S-t, a franciaországi terrorizmusfigyelő lista megfelelőjét alkotják.

Ennek ellenére a balközép hajlandó volt együttműködni az LFI-vel. A 2024 júliusi előrehozott parlamenti választásokon az LFI, a szocialisták, a kommunisták és a zöldek pártjai az „Új Népfront” zászlaja alatt tömörültek. A szavazás második fordulójában, amikor az LFI jelöltjei az RN jelöltjeivel néztek szembe, Emmanuel Macron elnök Renaissance frakciója arra buzdította szavazóit, hogy támogassák az LFI képviselőjét. Az RN-ellenes koalíció ismét, és utoljára, megtartotta a szavazatát, de csak azért, mert az LFI is tagja volt, egy olyan pártnak, amelynek viselkedése önmagában is ellentétes a liberális demokratikus normákkal és gyakorlattal.
Február 12-én este Quentin Deranque-ot, a Sciences Po Lyon hallgatóját péppé verték a szélsőbaloldali militánsok, akik Rima Hassan, az LFI európai parlamenti képviselője melletti rendezvényen. Deranque, a nacionalista jobboldal aktivistája, a Nemesis nevű feminista, migrációellenes csoporttal együtt tüntetett. Két nappal később belehalt sérüléseibe.

Később kiderült, hogy az LFI „biztonsági különítménye” egy szélsőbaloldali fekete blokk, a „La Jeune Garde” (Ifjú Gárda) híveiből állt, amelyet a francia állam tavaly óta próbál feloszlatni. A fent említett Raphael Arnault a csoport társalapítója, és több parlamenti segítője is tagja a csoportnak, akik közül kettőt kihallgatás céljából őrizetbe vettek.

Ahelyett, hogy sajnálatát fejezte volna ki a szélsőbaloldali Jeune Garde-hoz való közelsége miatt, az LFI „whataboutism”-mal, „és akkor mi van?”-nal vágott vissza. Panot azt állította, hogy a Deranque meggyilkolására irányuló figyelem eltereli a figyelmet a szélsőjobboldali erőszak nagyobb problémájáról. Mélenchon áldozatként mutatta be magát és pártját, elítélve az LFI-t célzó démonizálási „hullámot”.

A következmények végigsöpörtek a politikán. Laurent Nunez, az ország belügyminisztere az LFI-t „extrême-gauche” (szélsőbaloldali) kategóriába sorolta át a választási dokumentumokban. Macron egy rádióinterjúban is megismételte ezt a nyelvezetet, és pártja most a „ni-ni” politikáját alkalmazza: sem az RN, sem az LFI.

Más baloldali pártokra most egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy elutasítsák az LFI-t. Ennek azonnali választási következményei lehetnek: a francia szavazók napokon belül az urnákhoz járulnak, hogy önkormányzati képviselőket válasszanak. Gregory Doucet, Lyon zöld párti polgármestere, ahol a gyilkosság történt, kénytelen volt újragondolni azt, hogy újraválasztása esetén bevenné-e az LFI-t a koalíciójába.

A választók megdöbbentek az LFI l’Affaire Quentin ügyében való részvétele miatt is. Az Odoxa közvélemény-kutató cég február 18-19-i felmérésében megállapította, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint Mélenchon nem reagált megfelelően az incidensre (szemben a 13 százalékos igenlő válaszokkal). A válaszadók 61 százaléka, köztük a Szocialista Párt szimpatizánsainak 46 százaléka, kijelentette, hogy kész kordont húzni az LFI köré a közelgő önkormányzati választásokon.

Összehasonlításképpen: az Odoxa 2025 decemberében azt mérte, hogy a válaszadók 46 százaléka tervezi, hogy RN-ellenes szavazatokat ad le a helyi választásokon. Egy hipotetikus összecsapásban az elnökválasztás második fordulójában Mélenchon és a valószínűsíthető RN-jelölt, Jordan Bardella között a közvélemény-kutatások szerint utóbbi 30-40 százalékponttal nyerné a napot.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés vezetője egy LFI-ellenes koalíciót szorgalmaz a demokratikus vita védelmének érdekében. A makronisták és a jobbközép tiltakozása ellenére, miszerint az RN szintén kívül esik a „republikánus íven”, az RN megfogalmazása a választási valóságot ragadja meg.

A közép nem tartható politikailag: az LFI és az RN tábora túl nagy ahhoz, hogy sikeresen elszigeteljék mindkettőt. Ez már a Nemzetgyűlésben is nyilvánvalóvá vált, ahol az RN (és szövetségesei), valamint az LFI 576 helyből 211-et foglal el. A közép, a jobbközép és a balközép RN-re és LNI-re is nemet mondó erői alig tudták megakadályozni a bizalmatlansági szavazásokat, mióta a mostani parlament 2024 júliusában megkezdte üléseit; a költségvetés elfogadása herkulesi intézkedéseket igényelt.

A közvélemény-kutatások most azt mutatják, hogy a jövő évi elnökválasztáson valóban Mélenchon és Bardella kerülhet szembe a második fordulóban. Ebben az esetben a közép elveszíti a ni-ni luxusát, és kénytelen lesz választani. Nem azt, hogy bevezetnek-e cordon sanitaire-t, hanem azt, hogy ki ellen.

(The American Conservative; a képen a meggyilkolt Quentin Deranque)
-------------------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!

Szerhij Heraszimcsuk, az ukrán Prizma elemzőközpont ügyvezető igazgatóhelyettese biztos benne, hogy ha Magyar Péter győz, akkor Magyarország támogatni fogja a szankciókat és Ukrajna EU-csatlakozását.…

Kárpátalja volt, magyargyűlölő kormányzója, Viktor Baloga szerint Ukrajna Brüsszel segítségével zsarolhatja tovább Magyarországot az olajblokáddal. Azt javasolja, hogy a Bizottság sürgősen dolgozzon…

Pénteken tüntetés lesz a Nemzeti Ellenállási Mozgalom szervezésében az ukrán nagykövetség előtt! A rendezvény célja az ukrán zsarolás elleni tüntetés. A Mandinerélő műsorral, elemzésekkel és…

„Ha megtanítod a gyereket magyarul írni, olvasni, számolni, gondolkodni, akkor számára a magyarság többé nem gúnya lesz, hanem bőr” – mondta Takaró Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész a Szuverén…

️ A logisztika nálunk több mint egy szó: hazai és külföldi szállítás, mozgásbiztosítás, összhaderőnemi támogatás – mindaz, ami a sikeres műveletek biztos hátterét jelenti.

Szeretnél még többet…

Milyen hatása van az iráni konfliktusnak Európa energiabiztonságára

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média