Trump vatikáni nagykövete megvédte az illegális bevándorlók elleni kitoloncolási politikát XIV. Leóval szemben egy interjúban, és leszögezte: a nyugati civilizációt védik

Az EWTN Newsnak adott interjúban Brian Burch nagykövet visszautasította az amerikai bevándorlási politika kritikáját, és elutasította azt a feltételezést, hogy a Vatikán Amerika-ellenes lenne.

„A bevándorlás szélesebb kérdése folyamatosan vita és beszélgetés tárgyát képezi az Egyesült Államok és a Szentszék között” – ismerte el a nagykövet az interjúban.

Hozzátette, hogy Trumpnak „volt bátorsága megtenni valami nagyon nehéz dolgot. Úgy gondolom, hogy az emberek néha alábecsülik annak a nehézségét, hogy feloldják a káoszt, amely az Egyesült Államok bevándorlási rendszerében kialakult”.

XIV. Leó pápa felszólította Trumpékat, hogy a migránsokat méltósággal kezeljék, és „embertelennek” nevezte az Egyesült Államokban végrehajtott razziákat. Támogatta az amerikai katolikus püspököket is, akik nyilatkozataikban ellenezték a jogi státusszal nem rendelkező bevándorlók deportálását.

„Az, ami frusztrált, az volt, hogy sokan azzal vádoltak, hogy ez valamilyen idegengyűlöletből vagy gyűlöletből fakad, pedig én tudom, hogy ez a kormány, ez az elnök mélyen elkötelezett országunk biztonságának védelme iránt” – mondta Burch.

Az 50 éves Burch 2025. szeptember 13-án adta át megbízólevelét Leo pápának. 2005-től 2025 elejéig Burch a CatholicVote Civic Action és a CatholicVote Education Fund elnöke volt, amelyek a katolikusok politikai életben való részvételét elősegítő szervezetek.

Amikor az úgynevezett MAGA katolikusról kérdezték, azt válaszolta: „Büszke vagyok rájuk.”

„Büszke vagyok arra, hogy dolgoztam ennek az elnöknek a megválasztásán. Büszke vagyok arra, hogy képviselhetem Trumpot abban, amit én nagyon fontos fordulópontnak tartok hazánkban” – mondta Burch.

„Feladatom egy része az, hogy konszenzust teremtsünk, segítsek a Szentszéknek megérteni a kormány politikáját és céljait, valamint hidakat építsek a két szuverén állam között” – mondta.

„Arról van szó, hogy elmagyarázzuk, miért szükséges, miért helyes, miért jó az Egyesült Államok és a világ számára az, amit csinálunk. Nem látok ebben ellentmondást. Szerintem az emberek személyes konfliktusnak akarják beállítani a pápa és az elnök közötti viszonyt. De nem erről van szó” – tette hozzá Burch.

Burch elutasította azt az elképzelést, hogy a Vatikán Amerika-ellenes lenne. „A Szentszék és az Egyesült Államok közös kötelék fűzi össze őket az igazság, az igazságosság, az emberi méltóság és a szabadság alapvető megértése terén. Ezek örök érvényű dolgok, amelyek túllépnek a politikán.”

Másrészt a nagykövet megjegyezte, hogy vannak „olyan területek, ahol egyetértünk a célokban, de nem értünk egyet az eszközökben”.

„Ez számos politikai kérdésben így van. De úgy gondolom, hogy az alapvető kérdésekben, mint például az élet védelme, a család fontossága, a szülők joga gyermekeik oktatásának irányítására, a béke és az igazságosság előmozdításának szükségessége világszerte, nincs nézeteltérés a Vatikán és az Egyesült Államok között” – jelentette ki.

Burch elutasította azt a feltételezést, hogy a pápa döntése, miszerint idén nem látogat el az Egyesült Államokba, az USA és a Vatikán közötti feszültséget tükrözi. A nagykövet szerint az egyik tényező XIV. Leó pápa azon szándéka volt, hogy elkerülje a „félidős választások befolyásolásának kísérletét”.

A nagykövet szerint a pápa jövőre ellátogat szülőhazájába – „ez kétségkívül az egyik legfontosabb utazása lesz pápaként”.
Elmondta, hogy nem csak az Egyesült Államok működik együtt a Szentszékkel, hanem a Vatikán is információkat kér az Egyesült Államoktól.

„A konfliktustól függően gyakran az Egyesült Államok áll az élen a megoldás keresésében” – mondta, és elmagyarázta, hogy amikor találkozik a Szentszék képviselőivel, ők a legfrissebb híreket szeretnék megtudni a tárgyalásokról és a feltételekről olyan országokban, mint Venezuela, Kuba, Oroszország és Ukrajna.

Burch szerint a Szentszék azt szeretné tudni, „hogyan tudunk segíteni, hogyan tud a Szentatya segíteni, tud-e ehhez hozzászólni, vagy milyen szerepet játszhat az egyház a helyi konfliktusban?”. Hogy miként tud a helyi egyház segíteni a konfliktusövezetekben vagy az üldözés által sújtott területeken, az „gyakori beszélgetési téma” – tette hozzá.

„Venezuela lakosságának 70 százaléka katolikus; a kubai püspökök az ottani emberek egyik legfontosabb szószólói. Természetesen az európai egyház is fontos, a Szentföldön lévő egyház pedig két, évszázadok óta konfliktusban álló nép között helyezkedik el” – fejtette ki.

„Úgy gondolom, hogy Marco Rubio külügyminiszter nagyon világosan kifejtette, hogy egy örökséget, a nyugati civilizációs eszmét védjük, ami mind az Egyesült Államokat, mind Európát meghatározta” – mondta Burch, hozzátéve, hogy az egyház intellektuális hagyományai, történelme és erkölcsi tanításai révén meghatározó szereplője eme eszmének.

„Egy életmódot védünk, egy olyan életmódot, amelyet a hit inspirált, és amely az emberi méltóság és szabadság elvein alapul, és amely nélkül a világ káoszba süllyedne” – szögezte le a nagykövet. Hozzátette: „A Szentszék és az Egyesült Államok – tágabb történelmi értelemben – egyaránt elkötelezett ennek az örökségnek a védelme és helyreállítása mellett, amely szerintem a világot azzá tette, ami ma.”

(EWTN News)
--------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!