Gyorstalpaló a 444 és az ellenzék szerint "végtelenül aránytalan" magyar választási rendszerről, a Fidesz-@KDNP-nek lehetne 86 százaléka is a parlamentben pl. Angliában

Szerinted aránytalan? Nem az, hanem kevert rendszer, és lehetne sokkal aránytalanabb, mint például Amerikában, mutatom! A 444 téved, amikor "végtelenül aránytalannak" nevezi a magyar választási rendszert. Az ugyanis a világ választási rendszereinek valamiféle skáláján a teljes arányos-teljesen többségi között félúton helyezkedik el. Mutatom, hogy miért, és hogy ez mit jelent.

Régi mantrája az ellenzéknek, hogy a kétharmadok valójában nem kétharmadok (legutóbb a Fidesz-KDNP 53 százalékot kapott listán), és úgymond a rendszer aránytalan, a győztesnek kedvez, és a régi (ami 2010-ig volt érvényben), arányosabb és jobb volt.

Nem csak a 444 ugrál ezen, egyszer a Lakmusz is felhívta rá a figyelmet, aztán a Lakmuszt ezügyben szétkaptam a Századvég folyóiratban írt tudományos tanulmányomban.

Most arra támaszkodom, amit ott írtam.

1. A 2010-ig érvényben lévő rendszer úgyszintén kevert rendszer volt, azaz voltak egyéni körzetek és pártlisták, akár csak ma. Talán egy picit arányosabb volt a mostaninál, de azért 1994-ben például az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékát szerezte meg.

2. A Fidesz-KDNP 2010-ben, a régi választási rendszer szerinti választásokon a listás szavazatok 52,7 százalékával nyerte el a parlamenti helyek 68 százalékát, azaz az ’aránytalanság’ nagyobb volt, mint 2022-ben (54,13 százalék a 68 százalékhoz). Ennek oka az volt, hogy az akkori 176 egyéni körzetből a Fidesz-KDNP 2010-ben megnyert 173-at, azok 98,3 százalékát.

3. Na most: az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol csak egyéni körzetek vannak, nincsenek listák, és „a győztes mindent visz” (winner-takes-all, first-pass-the-post), a Fidesz-KNDP 2010-es győzelmével a parlamenti helyek 98,3 százalékát, 2022-ben a 86 százalékát kapta volna meg. Ebből látszik, hogyan arányosítja a pártlista az egyéni körzetek rendszerét.

4. Ugyanis indennek oka elsősorban az, hogy vannak egyéni körzetek, és nem csupán listákra szavazunk (mint például Belgium, Szlovákia, stb.). Vannak más okok is, de az elsődleges és fő ok.

5. A demokrácia történetében előbb voltak egyéni körzetek, mint listák, hiszen eredetileg még pártok sem voltak, csak egyéni képviselők, tehát történetileg nézve nem az egyéni körzetek rendszere torzítja a listásat, hanem a listás arányosítja az egyéni körzetek eredményeit.

6. A választási rendszerek kialakításakor az arányos képviselet mellett szempont a kormányozhatóság is, amely nem erőssége a tisztán arányos rendszereknek, lásd az elhúzódó (akár másfél éves) koalíciós tárgyalásokat és a gyakori kormánycseréket a tisztán arányos választási rendszerű országokban (pl. Belgium). Egy olyan választási rendszer, mint a magyar, ami annyira segíti a győztest, hogy az stabil kormányt alakíthasson, ami legitim politikai megfontolás és cél.

Örülök, hogy segíthettem.

Kell szakirodalom? Tessék:

Fábián, György 2017: Választási rendszerek Közép-Európában (Electoral Systems in Central Europe). Metszetek, 6. évfolyam, 1, 26-50.

Fábián, György – Kovács, László Imre 2002: Parlamenti választások az Európai Unió országaiban (1945-2002) (General Elections in the member states of European Union, 1945-2002). Budapest, Osiris.

Szoboszlai György – Wiener György 2016: Választáspolitológia (Electoral Politology). Budapest, Napvilág.

Farrell, David M. 2011: Electoral Systems: A Comparative Introduction. London, MacMillan International – Red Globe Press.

Herron, Erik S. – Robert J. Pekkanen – Matthew S. Shugart 2017 (eds.): The Oxford Handbook of Electoral Systems. Oxford University Press.

Ajánlom magamat is részletesebben:
Szilvay, Gergely: The Making of the “Orange Country”: An Analysis of the Hungarian Electoral System. The European Conservative, 2022.08.11., Url: https://europeanconservative.com/articles/essay/the-making-of-the-orange-country/.

Szilvay Gergely: A tényellenőrzés kritikája és a Lakmusz. Századvég, 2023/1. 105-129. https://szazadvegfolyoirat.hu/wp-content/uploads/2023/09/SZAZADVEG_2023_01_07_A-tenyellenorzes-kritikaja-es-a-Lakmusz.pdf

--------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!