Igen súlyos bajok vannak a Transparency International korrupciós indexével, mutatjuk

Legalább nyolc súlyos probléma van a Transparency International korrupciós indexével, amelyek komolytalanná teszik azt. Pedig a Transparency indexét használja időnként az EU, a Sargentini-jelentés és más jelentések, vagy épp Magyar Péter is. Vannak azonban objektívebb mérések is.

Például a Világbank Enterprise Survey (2018–2021) indexe szerint Magyarországon

a vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka tartja a korrupciót jelentős üzleti akadálynak, ami az EU egyik legalacsonyabb aránya.

Továbbá az EU 9. Kohéziós Jelentésének objektív közbeszerzési mutatói szerint Magyarország a pályázati felhívás nélküli beszerzések tekintetében kiválóan teljesít – 15 százalék alatt –, míg példul Finnország – a transparencys CPI második helyezettje – meglepően rosszul, 20-30 százalék között). Aztán a Fazekas–Czibik-féle, 2021-re kidolgozott PSQ (Public Spending Quality) index szerint, amely négymillió EU-s közbeszerzési szerződés objektív elemzésén alapul, a magyar régiók az úgynevezett korrupciókontroll dimenziójában, a 2013–2015-ös időszakban 60 pont feletti eredményt értek el, ami kiemelkedő a kelet-közép-európai régióban.

Ráadásul a Világbank 2024-es korrupciós indexe szerint Magyarország az európai középmezőnyben foglal helyet, korántsem vagyunk az utolsó helyen. Ezt azt mérte, hogy az egyes országokban a cégek mekkora aránya tapasztalt korrupciós jellegű kérést. A magyar mutató 1,2 százalék volt 2023-ban, amivel kapcsolatban Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy fogalmazott: hozzátéve, „még az EU-n belül is számos ország »büszkélkedhet« magasabb korrupcióval”.

A Nézőpont nyolc fő problémapontot azonosított be:

az nem a Transparency saját indexe, hanem tizenhárom másik, egymással össze nem mérhető, különböző módszertanú korrupciós indexből áll össze;

a Transparency által mért korrupciós percepciónak (mit érez a lakosság) nincs köze a korrupció valós szintjéhez;

az országokat elfogult szakért kis csoportjának bevonásával is mérik, akik nem is feltétlen korrupciós szakértők, és hazánk esetében mind baloldaliak;

a Transparency s az adatforrásai körbehivatkozzák egymást, például a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is használja a Transparencyt, a Transparency meg rájuk is hivatkozik, ami hivatkozási körkörösséget hoz létre;

országonként eltérő éveket vesznek alapul, például a 2023-as rangsorba 2019-2023 közti adatokat is figyelembe vettek;

a Transparency legnagyobb támogatói rendszerint a legkevésbé korrupt országoknak bizonyulnak a szervezet felméréseiben;

országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe;

végül pedig: az EU hivatalos felmérése, az Eurobarometer szerint hazánk a 27 tagállamból a hetedik legkevésbé korrupt, ami azt jelenti, hogy jobb a kormány korrupcióellenes küzdelmeinek megítélése, mint a legtöbb EU-s tagországban; az EU-átlag 30 százalék, a magyar adat 37 százalék.

A teljes cikkhez link kommentben.
-----------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a cikk, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!