Megint megdőlt az az ellenzéki mondás, hogy Magyarország az EU legszegényebb állama, itt vannak az új Eurostat számok

Magyar Péter tízezredszerre is beleszuggerálta a kamerába „az EU legszegényebb országa” szókapcsolatot – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak hozzájuk a bezzegésztek is.

Nagy a csönd most, hogy az Eurostat közzétette a háztartások 2024. évi fogyasztására vonatkozó friss, korrigált számait: noha korábban már minden károgó jól elkönyvelte, hogy Magyarország uniós sereghajtó az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében, a TISZA-vezér pedig tízezredszerre is beleszuggerálta a kamerába „az EU legszegényebb országa” szókapcsolatot,

az uniós statisztikai hivatal aktualizált grafikonjáról elég egyértelműen süt, hogy valójában az euróövezet egyik tagja, Lettország jött be az utolsó helyre.

Előtte pedig kis híján hármas holtverseny alakult ki – a fogyasztásban hátul lévő Magyarország és Bulgária mellé ugyanis szépen lezárkózott Kaja Kallas Észtországa.

Ha Magyar Péterrel ellentétben nem vagyunk restek, és előkeressük emellé a háztartások megtakarítási rátáját, akkor ráadásul látható, hogy míg Magyarország – emelkedő tendencia mellett – immár uniós negyedik helyezett a felhalmozásban (18-19 százalékos megtakarítási rátával), Lettország e téren egészen drámai zuhanást mutatott be az utóbbi években.

Szokás persze a megtakarítási mutatókat azzal leszólni, hogy azok az összegek elsősorban a leggazdagabb ötödnél koncentrálódnak – egyrészt azonban a háztartások egyötöde mégiscsak egész tekintélyes sokaság, nem pedig a felső tízezer; másrészt ha a legesleggazdagabb 5 százalékot nézzük, az ő vagyoni részesedésük Magyarországon a középmezőnyben van, és alacsonyabb az uniós átlagnál (az Európai Központi Bank szerint Magyarországon az ő kezükben van az összes vagyon 38 százaléka, míg Belgiumban például 44, Ausztriában 53,5, az említett Lettországban pedig 48 százaléka), ez a probléma tehát más országokban éppúgy fennáll.

Ha máshol hasonló vagy még nagyobb vagyoni koncentráció mellett jóval alacsonyabb a háztartások megtakarítási rátája, abból nehéz azt levezetni, hogy „de a magyar akkor is a legszegényebb”.

Francesca Rivafinoli cikkének linkje kommentben.