Van egy dolog, melyet MINDENKI rosszul tud Magyarországon, a történelemoktatás miatt. „A búcsúcédulákkal az ember megvásárolhatta az üdvösségét.” „A búcsúcédulákkal az ember pénzért bűnbocsánatot nyerhetett.” „A búcsúcédulákkal jó pénzért hozzá lehetett jutni a megigazuláshoz.”
Nos, a búcsúcéduláknak SEMMI köze sincs sem az üdvösséghez, sem a bűnbocsánathoz, sem a megigazuláshoz. A búcsúcéduláknak – döbbenetes módon – a búcsúhoz van köze, amely ma is létezik, és a Te templomodnak is van búcsúja.
De mi a búcsú? A búcsú a tisztítótűz tanításához kötődik, vagyis csak akkor érdekes, ha már meg vannak bocsátva az ember bűnei; és az is eldőlt, hogy üdvözült. A bűnnek az a természete, hogy hajlamossá tesz – Isten helyett – a dolgokhoz ragaszkodásra, és e hajlamtól az Istennel találkozás előtt meg kell tisztulni: Isten kegyelmének segítségével meg kell szabadulni a bűn („karmikus” – ahogy keleten mondanák) következményeitől. A búcsú e következményektől segít megszabadulni, a ragaszkodásmentességben segít (ahogy szintén keleten mondanák), hogy tisztán láthassuk színről színre Istent.
A búcsúcédulák téves ötlete szerint e tisztulást, a tisztítótűzbéli búcsút meg lehetett volna vásárolni: de e tanítás butaság volt, és hamar el is ítélték. Azt viszont soha, senki sem állította – szerencsére –, hogy az üdvösséget vagy a bűnbocsánatot vagy a megigazulást meg lehetne vásárolni.