Az Eurostat szerint kifejezetten jó a magyar lakáshelyzet - Francesca Rivafinoli cikke, ami valahogy nem annyira igazolja a Partizán lakhatási válságos narratíváját

Aa magyarok közel háromnegyede családi házban él, ami EU-szerte a hatodik legmagasabb arány.

Az Eurostat most közzétett 2025. évi lakásügyi adatbázisából kiderül: míg 2005-ben még 77,6 százalék élvezte a lakbér- és hiteltörlesztés-mentes lakhatás előnyeit, 2010-re ez az arány 65,8 százalékra csökkent (a fiatalabbak az okokat kereshetik a „devizahitelezés” címszónál), majd a trend megfordult és lassan, de kitartóan elindult fölfelé, az utóbbi években egyre határozottabban. 2024-re így elérte a 79 százalékot –

ki gondolta volna, hogy a folyamatosan emlegetett lakhatási válság közepette, a stagnálós évek alatt is ilyen szívósan lépeget a magyar e téren előre.

Összehasonlításképpen Ausztriában 2010-ben és 2024-ben egyaránt szűk egyharmad élt saját tulajdonú, tehermentes ingatlanban; a lengyeleknek akkor is, most is a háromnegyede, az uniós átlag szintén nem változott érdemben (45 százalék körüli) – a Magyarországon tapasztalt kedvező tendencia tehát nem tűnik eleve elrendeltnek és törvényszerűnek. Különösen, mivel tény, hogy a lakásárak 2010 óta EU-szerte itt nőttek a legjobban –

mégis, az Eurostat számai szerint a kevésbé dráguló országokban semmivel nem tudtak többen saját zsebből lakást venni, sőt.

(...)

Az Eurostat precíz táblázatából azt is leolvashatjuk, hányan laknak nagyon is saját tulajdonú, de még jelzáloggal, illetve lakáshitellel terhelt ingatlanban.

Magyarországon 2024-ben 12,6 százalék (2010-ben 24-ről indultunk); a jóval gazdagabb Ausztriában 22,6 százalék, Belgiumban 44, Hollandiában 58, sőt, Norvégiában 62 százalék

– utóbbi országok esetében az arány 2010 óta nagyjából változatlan. Ennyien fizetnek arrafelé havonta jellemzően 2000 eurós nagyságrendű törlesztőrészleteket – csak ezt idehaza el szokás felejteni, amikor a tehermentes otthonokban azon megy a sóhajtozás, hogy ott Nyugaton bezzeg mennyivel magasabb a havi bér.

Lásd még Svájcot – mit gondolunk, ott hány százalék lakik tehermentes saját ingatlanban? Megvan a tipp? Nos: 4,2 (négy egész kettő) százalék.

Magyarországon az uniós átlagnál kevesebben élnek túlzsúfolt lakásban (szűk 15 százalék, kábé mint Ausztriában, míg Romániában 41, Lengyelországban pedig 34 százalék).

2024-ben a magyarok 6 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni otthonát – ez is kedvezőbb arány az uniós átlaghoz képest, 2010-hez viszonyítva pedig javulást mutat (akkor 11 százalék volt).

2024-ben a magyarok egyötöde érezte magát szubjektíve szegénynek (azaz állította, hogy nehezen vagy nagyon nehezen jön ki a pénzéből), szemben a 2010-es 57 százalékkal.

A teljes cikk linkje kommentben.