Az Apartheid Múzeum Johannesburgban

Dél-afrikai utam végén, egy csütörtök esti és egy péntek hajnali (filozófus klubnak tartott) előadás után még vendéglátóim elvittek az Apartheid Múzeumba, Johannesburgba (nem a központban van, jóval kijebb).

Már a belépés megdöbbentő, mivel a bejáratnál érzékeltetik, milyen lehetett eme szegregáló rendszer alatt élni. A belépőjegy random besorolja az embert fehérnek vagy nemfehérnek, és külön kapun lépünk be.

Aztán igen hosszú múzeumi út vár ránk, kb. három óra végigjárni az egészet. A múzeum bemutatja az apartheid okait, lètrejöttét (eugenika, szociális problémák, stb.), fenntartásának embertelen módjait, az ellenállás eseményeit, hanyatlását és megszűntét. Részletekbe most nem bocsátkozom. Van egy külön hosszú kiállítás Nelson Mandeláról (aki jogos ellenállása mellett sajnos kommunista volt, akárcsak pártja, az ANC), illetve a keresztény egyházak (főleg Desmond Tutu fokvárosi anglikán érsek) apartheid-ellenes szerepének is külön termet szenteltek.

Habár itt-ott megkritizálták vendéglátóim, a múzeum lenyűgöző, informatív, és persze kissé lehangoló. Jellegét tekintve nevezhetném a dél-afrikai Terror Házának is.

Örülök, hogy eljutottam ide. Bent tilos volt fotózni, úgyhogy csak pár képet lőttem. Mondjuk hogy a múzeumboltban kapható "whites only/non-whites only" pólót és pulóvert ki veszi még, és ki meri viselni, azt elképzelni nem tudom.