Dél-Afrika: a Voortrekker-emlékmű és az afrikaanerek nagy nyugati költözése,

Hétfő este egy kis kálvinista gyülekezet olvasóklubjának vendége voltam Pretoriában, Dél-Afrika fővárosában, ahol A gender-elmélet kritikája című könyvem volt a téma, mivel korábban olvasták annak angol kiadását.

Kedden az afrikaaner közösség fontos intézményeit látogattam meg, a Solidaritetet és az AfriForumot.

Szerdán délelőtt az elnöki palotát, az Union Buildinget néztük meg, meg az előtte magasodó Nelson Mandela-szobrot, illetve megcsodáltam a kilátást Pretoriára.

Ezután elvittek megmutatni Pretoria egyik legfontosabb látványosságát, egyben az afrikaaner közösség fontos kulturális öröksége a Voortrekker-emlékmű, mely a város egyik oldalának dombján emelkedik a magasba, és át lehet látni a város másik végének domboldalában lévő Union Buildingre, azaz az elnöki palotára. Pretoriában nem szabad ennél magasabban építkezni, az eredeti szándék az volt, hogy az elnök lássa a székhelyéről az emlékművet, és emlékeztesse erre-arra.

A hatalmas emlékmű és múzeum 1937-1949 közt épült, és a voortekker-mozgalomnak állít emléket. Pontosabban annak, hogy a holland származású afrikaanerek, elégedetlenek lévén a brit uralommal, elhagyták a brit Cape-gyarmatot, és észak-nyugatnak indultak, új hazát keresni. Eközben többször háborúztak az angolokkal, illetve először egyezséget kötöttek a zulukkal, aztán azok megtámadták őket, aztán még volt pár kemény harcuk a zulukkal, de végül békét kötöttek és megegyeztek. Ez is mutatja, hogy a dél-afrikai történelem szó szerint nem fekete-fehér, harcoltak egymás ellen a fehérek (britek és afrikaanerek), voltak szövetségesek fehérek és feketék, és amúgy a fekete népek is háborúztak épp eleget egymással. Az afrikaanerek üres földet néztek ki maguknak, és nem akarták zargatni a zulu birodalmat. Mindenestre sok év vándorlás utána így jött létre több későbbi provincia: a Dél-Afrikai Köztársaság, Orange Szabad Állam és a Natalia Köztársaság. Később az angolok az összeset elfoglalták.
Mindennek állít emléket egy hatalmas relief, illetve a múzeum maga.

Ez a voortekker-mozgalom az afrikaaner történelem és kultúra fontos, identitásalkotó része, a múzeumboltban is szakmányban állnak az erről szóló könyvek.

Mindenesetre az emlékmű lenyűgöző. Bár nem hiszem, hogy a jelenlegi elnök, Cyril Ramaphosa, aki a feketék szavazataira építő, harminc éve hatalmon lévő, posztkommunista-baloldali ANC vezetője sokszor rátekintene az elnöki palotából.