Zsiday Viktor „Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak” című blogbejegyzése amellett érvel, hogy a 3 százalékos kedvezményes lakáshitel „borzasztó csapás” a fiataloknak. Ezt szedi szét darabokra Sebestyén Géza a Mandineren.

Kedvenc részem:

"Zsiday vastagon kiemelt állítása, mely szerint nagyon kevés lakást építünk, akkor talán nem szerepelt volna a bejegyzésben. És most nem csak arra gondolok, hogy a poszt megszületése előtt egy nappal jelent meg a VG írása arról, hogy az idei év első felében 43 százalékkal több építési engedélyt és bejelentést nyújtottak be, mint egy évvel korábban.

2000-ben 4,1 millió, 2010-ben 4,3 millió lakás volt Magyarországon, ám 2025-ben már 4,6 millió felett van ez az érték. Azaz a számok semmilyen mértékben nem igazolják azt, hogy gond lenne a lakásépítésekkel.

Főleg annak a fényében mondható ez el, hogy míg 2000-ben 10,2 millióan laktunk az országban, és 2010-ben is 10,0 millióan, addig 2025-ben már csak 9,6 millió magyar osztozik a lakásállományon.

A fentiek következtében míg 2000-ben átlagosan 2,5 magyar lakott egy otthonban, és 2010-ben is 2,3, addig ma már kevesebb mint 2,1-en. Ráadásul Magyarország 1,6-os egy lakosra jutó szobaszáma szinte pontosan megegyezik az uniós átlaggal, míg az egy otthonban élők száma tekintetében pontosan ott vagyunk, ahol az európai középérték. Ha pedig a túlzsúfolt otthonokban élők arányát nézzük, akkor a 2010-es 50 százalékos szinthez képest ma már 15 százalék alatti mutatóval büszkélkedhetünk. Azaz nem minden második, hanem kevesebb mint minden hatodik magyar lakik csak az optimálisnál kisebb lakásban. Ez a mutatónk egyértelműen jobb, mint az uniós átlag. Ma annyira nem a túlzsúfoltság a probléma, hogy már jóval többen vannak azok, akik túl nagy, nem eléggé kihasznált otthonban laknak. Magyarországon minden negyedik ember esik ebbe a kategóriába. Csak hogy ezt értékelni tudjuk, 2010-ben még csupán minden 16. magyart érintett ez.

A fentieket összefoglalva kijelenthetjük, hogy nem igaz Zsiday azon tézise, mely szerint nagyon kevés lakás épül hazánkban. Ugyanígy nem áll meg az a kritikája sem, hogy a kínálatot nem ösztönzi a magyar támogatási rendszer, hiszen a magasabb kereslet automatikusan hozza magával a kínálat növekedését is, ahogyan ezt egyébként hazánkban is láthattuk."

Link az első kommentben.