„Az első magyar századokban a Kis- és Nagysomlyó hegye istenasszonyuknak, égi édesanyjuknak áldozatot bemutató Napot, Holdat tisztelő magyarok szent helye volt. A pogánykori kultuszt, Közép-Európában szinte egyedülálló módon, ősi alapokra épülő Mária-kultusz váltotta fel... Csíksomlyó legfőbb nevezetessége a templom, legértékesebb ereklyéje a csíksomlyói Szűzanya kegyszobra. A csodatévő Könnyező Madonna, a »Napbaöltözött Asszony« festett, közel fél évezredes hársfaszobra a XVI. század eleji egyházművészet remeke reneszánsz stílusban készült. Alkotója ismeretlen. A hársfából faragott, gipsszel borított, többször átfestett Madonna a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb, magassága 2,27 méter. A zarándokok, miután a kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, »érintőznek« vagy megsimogatják a kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat, így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását. A századok folyamán a kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált.” (Cs. Varga István) – Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...” (folkMAGazin 2005/3)

Fotó: Mária szobor, Csíksomlyó (n.a.)

#folkmagazin