CitizenGO: nem, nem terjeszt „orosz dezinformációs propagandát”, ez egy DEZINFORMÁCIÓ és ÁLHÍR

Ha a CitizenGo szóba kerül egymás közt, időnként felmerül egyesek részéről, hogy az valami oroszok által befolyásolt vagy irányított szervezet. A spanyol alapítású, konzervatív és keresztény értékrendért kiálló CitizenGo-nak ugyanakkor semmi lényegi köze nincs az oroszokhoz.

Mégis, a szervezetről szóló a magyar Wikipédia-oldal azzal a hazugsággal indít, hogy: „A CitizenGO egy orosz dezinformációs propagandát terjesztő és ultrakonzervatív attitűddel rendelkező szélsőjobboldali lobbiszervezet…”

Ezt a Political Capital szélsőbaloldali szervezet elemzésére alapozza a magyar Wikipédia (hiszen azt hivatkozza), amely több mindent felhoz a CitizenGo ellen. A Political Capital 2021-es anyagának egyetlen egy komolyan megfontolandó érve van, a többi mind áttétes. (Nézzük csak, mi is az a CitizenGo!, 2021. január 6.) Valójában az egész érvelés erőltetett.

Ez a következő: „Az egyébként Spanyolországban bejegyzett szervezet egyik elnökségi tagja a Kreml-közeli Konstantin Malofejevvel üzleti kapcsolatban álló Alekszej Komov. Malofejev uniós és amerikai szankciók alatt áll az oroszbarát kelet-ukrajnai lázadók támogatásáért. Vlagyimir Putyin elnök egyik kedvenc üzletembere már 2013-ban dolgozott egy családvédő politikai aktivista platform kidolgozásán, amit hetekkel később be is jegyzett egy civil hálózat Madriban. Úgy néz ki, hogy bár Malofejev maga nem vállal szerepet a CitizenGo vezetésében, a szervezet létrehozása, legalábbis részben, az ő ötlete volt.”

Na most: Komov 2022 március 14-ig volt elnökségi tag. A CitizenGo elődjét, a HazteOirt 2001-ben alapította Ignacio Arsuaga spanyol jogász, és 2013-ban alakította át CitizenGová, és a nemzetközi személyiségek ekkor kerültek a szervezet köré, beleértve Komovot is. Addig nem volt benne, és 2022 után sem. Szóba kerül még valami konferencia is, amit elképesztő módon egyszer Moszkvában szerveztek.

Arsuaga a szerda esti Scruton-beli beszélgetésen azt is elmondta, hogy amikor lehetséges támogatókkal vacsorázott sorra annak idején, egy orosz üzletemberrel is leült vacsorázni, de végül az illető egy eurocentet sem adott a CitizenGónak.

Már csak azért is volt része egyetlen egy orosz a szervezet vezetésének – de már hat éve nem az –, mert a szervezet Oroszországban is megvetette lábát.

Azonban 2020 körül a CitizenGo kivonult Oroszországból, mivel ellenségesnek érezték a Putyin-rezsimet, ami nem engedte rendesen működni őket sem, és nem akarták, hogy munkatársaik komolyabb bajba kerüljenek.

A Political Capital másik érve, hogy „a platform alapvetően a Kreml ultrakonzervatív családpolitikai elképzeléseinek népszerűsítésére épül”. Ez teljes hülyeség, sőt feltehetően tudatos manipuláció. Ma az egész európai baloldalon bevett taktika, hogy a hagyományos jobboldali-konzervatív álláspontokat (anti-LMBTQ, hagyományos családpolitika, stb) a Kreml másolásának állítják be, mintha nem létezne saját jogán nyugati konzervatív-jobboldali politika. Szóval ha a keresztények ellenzik az LMBTQ-nyomulást, az eutanáziát, az abortuszt, akkor ők hirtelen „orosz dezinformációt” terjesztenek, habár álláspontjuknak semmi köze az oroszokhoz. (Valamiért a kommunizmus alatt nem ült volna ez az érv...)

Végül ott van a vád, hogy a CitizenGo „szélsőjobboldali” pártokkal van kapcsolatban: „A CitizenGo kapcsolatokat ápol olyan euroszkeptikus pártokkal is, mint az olasz Lega vagy a német AfD”. Ez szörnyű lehet balról nézve, szerintem inkább erény, és nem nagyon érdekel hogy valaha volt-e valami kis orosz pénz eme pártoknál. De ugye az „oroszoktól pénzelt szélsőjobboldali párt” kitétel általában azt jelenti, hogy egy párt (pl. Le Penék), mivel otthon nem kaptak hitelt egy kampányra, felvettek hitelt mondjuk a Sperbanktól, majd aztán azt vissza is fizették, tehát semmivel nem tartoznak az oroszoknak.

Oroszok ide vagy oda, felhozza a Political Capital azt is hogy „a CitizenGo a spanyol szélsőjobboldali Voxnak nyújtott segítséget a parlamenti választási kampányban”. Na most: a Vox nem szélsőjobboldali, hanem jobboldali (A Spanyol Néppártból vált ki, hogy annak eredeti irányvonalát képviselje). Másrészt valóban nyújtottak nekik segítséget eleinte, ám azóta a CitizenGo és a Vox viszonya megromlott, mivel a Vox feladott olyan pozíciókat, amelyek képviselete miatt a CitizenGo támogatta a pártot; sőt Andalúziában nemrég már a Vox ellen kampányolt a CitizenGo. Szóval a CitizenGo nem meghosszabbított karja egy pártnak sem.

Összefoglalva:

Nem hiszem, hogy orosz dezinformációs szervezetté tesz egy nemzetközi szervezetet az, hogy volt (és már nincs) egy árva orosz elnökségi tagja. Ez a Komov ráadásul hat éve nincs a szervezet környékén.

Ráadásul a Putyin-rezsim ellenséges volt velük, ezért kivonultak Oroszországból.

Nevetséges érv, hogy kapcsolatban vannak európai jobboldali pártokkal (a Political Capital szerint „szélsőjobboldaliakkal”), akik a baloldal szerint kapnak valamit (pénzt? támogatást?) Oroszországból, tehát az oroszok ügynökei, tehát eme áttétel útján a CitizenGo is kábé „orosz ügynök”.

Emellett valahogy a Voxot, a spanyol jobboldali pártot is idekeverik, miszerint együtt dolgozott velük a CitizenGo, tehát mégsem független pártpolitikailag. Csakhogy azóta a viszony megromlott, Andalúziában már a Vox ellen kampányolt a CitizenGo, mert úgy gondolják, feladtak fontos pozíciókat.

Egyébként meg nem tudom, miért ne támogathatna egy civil szervezet egy neki tetsző pártot (lásd: magyar balos NGO-k és a Tisza).

Még nevetségesebb az a Political Capital által (meg az egész európai jobboldal) által felhozott érv, hogy mivel a CitizenGo konzervatív álláspontot vall családpolitikai, LMBTQ- és más kérdésekben, ezért úgymond a Kreml álláspontját vallja. Mostanában imádják az európai baloldalon a konzervatív-jobboldali álláspontot a Kreml álláspontjával azonosítani. Mintha nem létezne ez a nyugati álláspont az oroszoktól függetlenül évszázadok óta.

Mindehhez hozzátenném: ma az orosz dezinformációs érvet hiszterikus szinten használja az európai baloldal.
Nina Jankowitz, a Biden-kormány volt dezinformációs főbiztosának 2020-as, How to Lose the Information War: Russia, Fake News and the Future of Conflict (Hogyan veszítsük el az információs háborút: Oroszország, álhírek és a konfliktus jövője) című riportkönyve szerint nem csak az az oroszok embere, akit az oroszok fizetnek, vagy aki orosz ügynök, hanem azok is, akik felhozzák, hogy az amerikaiak és más hatalmas is terjesztenek dezinformációkat, és azok, akik „megosztják a társadalmat” (mert ezzel könnyebben behatolnak az oroszok a országukba), vagy akik úgymond fokozzák az „intézményekbe vetett bizalmatlanságot”. Így aztán Jankowitz szerint az oroszok hasznos hülyéje a legoroszellenesebb párt Európában, a lengyel PiS, vagy épp a lengyel katolikus egyház. Az egész egy agybaj.

Felmerül még bennem, hogy miért csak egy orosz extag gyanús, más nemzetek fiai miért nem?

Szóval ha szereted Dosztojevszkijt, jártál turistaként Moszkvában vagy Szentpéterváron, vagy valamilyen politikai álláspontod véletlenül azonos a Kremlével anélkül, hogy erről tudnál, vagy szereted az orosz pezsgőt, akkor gyanús vagy.

Ennyit erről.