Gyulafehérvár: vasárnap megálltunk Erdély egykori fővárosában. A 18. században épült erődben fekszik az egykori középkori város, benne a 13. századtól épülő magyar katolikus katedrálissal, az egykori püspöki és fejedelmi palotával és más történelmi érdekességekkel. Nyilván a románok a kellős közepébe építettek egy hatalmas ortodox katedrálist, hogy a magyar vonatkozású fő emlékek félreesőnek tűnjenek, de hát pici helyről beszélünk, nem tudnak félreesni. Ami újdonság, legalábbis mióta utoljára jártam arra, az az, hogy az egykori fejedelmi palota egyik épületében 2024-ben berendeztek egy kiállítást a palotáról és az Erdélyi Fejedelemség uralkodóiról. A kiállítás kicsi, nekem túl minimalista, de korrekt és modern. A jó románok csak annyit engedtek meg maguknak, hogy Vitéz Mihálynak, aki 1599-1600-ban volt Erdély ura, az egyetlen román, külön termet szenteltek, mivel őbenne tisztelik a három román(nak mondott) „tartomány”, Havasalföld, Moldva és Erdély első egyesítőjét. Illetve a magyar szövegek itt-ott megbiccennek; de a román és angol mellett a magyar a harmadik nyelv, ami választható, és van magyar nyelvű vezetett látogatás is. A fejedelmi palota először püspöki palota volt, később pedig osztrák majd román kaszárnya, egészen a közelmúltig, leszámítva azt a részét, ami újra püspöki palota lett. Sajnos nincs az egész palotaegyüttes helyreállítva, de legalább most már látogatható. A román ortodox katedrálist, melynek sokatmondó neve Egyesülési Székesegyház, 1921-23 közt építették. Gyulafehérvár, a palota 1542-1690 közt volt a fejedelmek székhelye. A katolikus katedrálisban van eltemetvr többek közt Hunyadi János. A toronyba is fel lehet menni. (Az utolsó kép nem saját, azon a katolikus katedrális és a püspöki-fejedelmi palotaegyüttes látszik felülnézetből.)