A Vatikán kettős mércével vádolja az EU-t a háborúval kapcsolatban

Róma szerint az Európai Unió szelektíven alkalmazza a nemzetközi jogot, egyes katonai inváziókat jóváhagy, másokat viszont nem.

XIV. Leó pápa zárt ajtók mögött tartott, a világ bíborosainak háborúról szóló konferenciáját megnyitva azzal vádolta az Európai Uniót, hogy szelektíven alkalmazza a nemzetközi jogot, egyes katonai inváziókat jóváhagy, míg másokat másképp kezel.

A bíborosi kollégiumot Leó hívta össze, hogy megvizsgálja azt, amit ő a modern konfliktusokat tápláló globális „hatalmi kultúrának” nevez, és hogy megfontolja, hogyan kellene az egyháznak reagálnia. A megbeszélések központi eleme a pápa azon erőfeszítése volt, hogy újragondolja az igazságos háború hagyományos doktrínáját, amelyről azt állítja, hogy túl gyakran hivatkoznak rá a katonai fellépések igazolásakor.

Ez az álláspont már konfliktusba sodorta Leót JD Vance amerikai alelnökkel, aki vitatta a pápa katolikus tanításról alkotott értelmezését, miután Leo kétségbe vonta, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli csapások megfelelnek-e az igazságos háború kritériumainak.

A pénteki megbeszélések felvezetéseként Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa rámutatott: a kormányok egyre inkább politikai érdekek, semmint egyetemes normák alapján alkalmazzák az erkölcsi és jogi elveket.

„Ha egy ország ellenségnek számít, antidemokratikusnak bélyegzik és különféle szankciókkal sújtják; ha viszont szövetséges, szemet hunynak afelett, hogy hiányzik belőle a szólásszabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása vagy a demokrácia” – fogalmazott.

Európára térve Fernández következetlenséggel vádolta az Európai Uniót külpolitikája tekintetében.

„Az Európai Unió valójában gazdasági szankciókat vet ki az egyik országra, pénzügyi segélyt és fegyvereket küld a másiknak; ugyanakkor nem teszi ugyanezt más, még súlyosabb, egész lakosságra nézve még brutálisabb következményekkel járó inváziókkal szemben” – mondta.

„Ezek az ellentmondások... arra utalnak, hogy a gyakorlatban az aggodalmak a világ különböző régióinak politikai és gazdasági érdekeire vezethetők vissza” – mondta Fernández. „Már nincs valódi és stabil igazság- és értékrendszer.”

Fernández azzal érvelt, hogy a kormányok a felismerhetetlenségig kiterjesztették a jogos önvédelem fogalmát a hadviselésben, Oroszországot, az Egyesült Államokat és más hatalmakat említve, amelyek az önvédelem széles körű igényeire támaszkodnak, hogy igazolják az Ukrajnától a Közel-Keletig tartó katonai beavatkozásokat.

A katolikus egyház igazságos háborúról szóló tanítását egyesek manipulálják, hogy legitimálják „a legigazságtalanabb háborúkat” – mondta a bíboros. Hozzátette: az elmélet ma sokszor „a háborúk megállítása helyett inkább azok igazolására szolgál.”

Ennek megakadályozása érdekében Fernández azzal érvelt, hogy a jogos önvédelem igazolását „a legszigorúbb értelemben” kell érteni, elutasítva a megelőző háború tágabb logikáját, amelyet a kormányok egyre inkább a katonai fellépések igazolására használnak. Ez az álláspont valószínűleg elmélyíti Leo nézeteltérését Vance-szal, aki a katolikus egyház igazságos háborúról szóló tanításának tágabb, egyben hagyományosabb értelmezését védte.

Szombati utolsó beszédében Leo jelezte, hogy az igazságos háborúról szóló vita korántsem ért véget.

Üdvözölte a bíborosok tanácsát az egyház jogos önvédelemről szóló tanításának újragondolásával kapcsolatban, „a kortárs konfliktusok természetében bekövetkezett mélyreható változások fényében”, és ígéretet tett arra, hogy a kérdést „a szükséges teológiai és lelkipásztori szigorral” fogja kezelni.

Hozzá kell tennem, hogy azokkal értek egyet, akik szerint az igazságos háború elméletét nem lehet kiiktatni, már csak azért sem, mert akkor a védekezés sem lenne igazságos. De nem az elméletet kell újragondolni azért, mert mások kihasználják, hanem rá kell mutatni, ha jogosulatlanul hivatkoznak rá.

(Politico; fotó: EWTN)